László Perjéssy
Quick Facts
Biography
Perjéssy László (Miskolc, 1906. október 1. – Miskolc, 1985. március 3.) református lelkész.
Családja
Édesapja Perjéssy Lajos, a MÁV főmozdonyvezetője, édesanyja dezséri és vágújhelyi Bielek Margit volt. Miskolcon született három leánygyermek (Julianna, Irén, Anna) után.
1934-ben házasságot kötött Kiss Irén Albertinával (1913–1960) (nemesbikki Kiss Sándor és papi Nyilas Irén Albertina leányával). Két gyermekük született: Perjéssy Márta (1936–) református lelkész (férje dr. Horváth Barna borsod-gömöri esperes) és dr. Perjéssy László (1938–) fül-orr-gégész főorvos (felesége dr. Makrai Erzsébet szemorvos).
Élete 79. évében, 1985. március 3-án halt meg Miskolcon. A miskolc-tetemvári Deszkatemplomból temették március 12-én.
Tanulmányai
A miskolci református elemi iskolába járt (1912–16), majd a Miskolci Református Főgimnáziumban (1916–24) tanult. Előbb a Sárospataki Református Főiskola Teológiai Akadémiáján (1924–28), azután a Tiszai Egyházkerület Miskolci Jogakadémiáján (1937–39) végzett felsőfokú tanulmányokat.
Első lelkészképesítő vizsgáját 1928. szeptember 26-án, a másodikat 1930. szeptember 25-én tette le Sárospatakon.
Pályafutása
1928. október 1-től 1932. január 15-ig volt mezőcsáti segédlelkész Szalóczy Pál (1859–1937), Bodolay István (1857–1941) és Simon Béla (1905–1982) mellett.
Miskolci segédlelkész volt 1932. január 15-től 1932. május 1-ig.
Ugyanott szentelték fel 1932. október 12-én.
Ezt követően, 1932. május 1. és 1944. április 30. között rendes lelkész volt a nemesbikki egyházközségben. Elődje Makláry Pap Ernő, utódja Illyés János szentpéteri lelkész (akivel elcserélte az állását).
1942 karácsonyán behívót kapott, s tábori lelkész főhadnagyként szolgált a 2. magyar hadseregben, a Don-kanyarban, 1943. április 29-én került haza.
A Sajószentpéter-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora volt 1944. május 1-től 1975. június 30-ig. Elődje Illyés János. Utódja Horváth Barna igrici lelkipásztor és beosztott lelkészként felesége, Perjéssy Márta.
Egyházmegyei tanácsbíróvá választották 1952. június 26-án, erről 1969. május 12-én a borsodi egyházmegyei közgyűlésen lemondott.
Nyugdíjba menetele (1975. július 1.) után Miskolcra költözött.
Jelentős magánkönyvtára és néprajzi gyűjteménye volt.
Származása
Perjéssy László (Miskolc, 1906. 10. 01.– Miskolc, 1985. 03. 03.) református lelkipásztor | Apja: Perjéssy Lajos (Sajóvelezd, 1871. 10. 12.– Miskolc, 1942. 07. 21.) főmozdonyvezető | Apai nagyapja: Perjésy Lajos ( Putnok, 1833. 03. 28.– S. velezd, 1873. 09. 09.) asztalosmester | Apai nagyapai dédapja: Perjéssi András (Rimaszo., 1792. 01. 19.– Putnok, 1868. 03. 02.) asztalosmester |
Apai nagyapai dédanyja: Sebők Mária (Putnok, 1795. 03. 29.– Putnok, 1855. 08. 02.) | |||
Apai nagyanyja: parasznyai Lukács Julianna (Miskolc, 1845. 12. 26.– Miskolc, 1930. 09. 16.) | Apai nagyanyai dédapja: Lukács Imre (Parasznya, 1808. 06. 01.– Hejőcsaba, 1849. 07. 06.) | ||
Apai nagyanyai dédanyja: püspöki Török Mária (Parasznya, 1806. 02. 02.– Putnok, 1868. 11. 02.) | |||
Anyja: dezséri Bielek Margit (Miskolc, 1879. 01. 15.– Budapest, 1962. 12. 06.) | Anyai nagyapja: Bielek Imre Lajos (Tarnaörs, 1841. 03. 04.– Miskolc, 1912. 07. 26.) mozdonyvezető | Anyai nagyapai dédapja: Bielek Imre (Bódvaszil., 1810. 11. 02.– Tarnaörs, 1840. 09. 02.) néptanító | |
Anyai Apai nagyanyai dédanyja: Holupka Mária Rozália (Abádszal., 1818. 02. 26.– Gyöngyös, 1858. 08. 31.) | |||
Anyai nagyanyja: Stempel Amália Zsófia (Dobsina, 1857. 06. 05.– Budapest, 1922. 06. 12.) | Anyai nagyanyai dédapja: Stempel András (Ratkó, 1830. 10. 15.–) asztalosmester | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Balás Zsuzsanna (Dobsina, 1838. 09. 12.–) |
Jegyzetek
- ↑ „Perjéssy Lajos ny. Máv. Főmozdonyvezető, Miskolc, Sajóvelezden született 1871-ben ősrégi nemesi családból. A géplakatosipart tanulta ki. 1889-ben vették fel az államvasút kötelékébe. 1896-ban nevezték ki mozdonyvezetőnek. 1914-ben lett főmozdonyvezető. Éberségével öt alkalommal hárított el vasúti szerencsétlenséget, miért kitüntetésben részesült. 1920 óta van nyugállományban. – Neje: Bielek Margit; gyermekei: Julianna, Anna és László ref. lelkész.” In: Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék. Szerk. Csíkvári Antal, Vármegyei Szociográfiák, Budapest, 1939. 349–350. (Vármegyei Szociográfiák; 5.)
- ↑ Felesége haláláról és búcsúztatásáról a következő hír jelent meg: „Perjéssy Lászlóné, a sajószentpéteri lelkipásztor felesége hosszú szenvedés után szeptember 19-én elhunyt. Temetése szeptember 20-án volt a sajószentpéteri templomból, Ráski Sándor borsodi esperes és Balogh József lelkipásztor szolgálatával. A miskolc-tetemvári temetőben, ahol nyugalomra helyezték, Igét hirdetett Arday László aggteleki lelkipásztor. »Ő megsebez., de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.« (Jób 5:18).”(N. N.: Halottaink. In: Reformátusok Lapja, IV. évfolyam, 40. szám (1960. október 2.), 2.)
- ↑ „Kiss Sándor nemes, földbirtokos, Nemesbikk. Ugyanitt született 1886-ban. A miskolci ref. főgimnázium elvégzése után az önálló gazdálkodást 1912-ben kezdte meg. 280 kat. holdas birtokán kalászosokon kívül borsót, lencsét és mesterséges takarmányt is termeszt, ló és szarvasmarha és sertéstenyésztéssel is foglalkozik. A Gazdakör elnöke, a községi mezőgazdasági bizottság tagja, mezőgazdasági tudósító, huzamosabb ideig egyházgondnok volt. – Neje: Nyilas Albertina; gyermekei: Irén (Perjesy László ref. lelkész neje) és Lenke. Unokái: Perjesy Márta és László.” In: Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék. Szerk. Csíkvári Antal, Vármegyei Szociográfiák, Budapest, 1939. 349-350. (Vármegyei Szociográfiák; 5.)
- ↑ Halottaink. (In: Reformátusok Lapja, XXIX. évfolyam, 12. szám (1985. március 24.), 6.)
- ↑ Nagy Géza: Nemesbikk krónikája. Nemesbikk Község Önkormányzata, Nemesbikk, 2000. 77. p.)
- ↑ Lásd: Konkoly-Thege István: Katonakórházban a harctéren, 1943-ban. Egy tábori lelkész feljegyzései. (In: Gömörország, IV. évfolyam, 1. szám (2003. tavasz), 2–17.)
- ↑ Hírek. Lelkipásztorbeiktatás. A sajószentpéteri lelkipásztori állásba 1975. október 5-én Horváth Barna, volt igrici lelkipásztort Ablonczy László esperes iktatta be.” (In: Reformátusok Lapja, XIX. évfolyam, 43. szám (1975. október 26.), 4.)
További információk
- https://www.youtube.com/channel/UCXxCErTMqytNsrnoBx39JFQ
- https://web.archive.org/web/20160325090812/http://www.sajoszentpeter.tirek.hu/cikk/mutat/perjessy-laszlo-a-gyulekezet-1945-1970-kozti-allapotarol/
- https://web.archive.org/web/20160304200015/http://www.sajoszentpeter.tirek.hu/cikk/mutat/perjessy-laszlo-a-muemlekvedo-lelkesz/