Quick Facts
LibraBiography
Perjéssy László (Miskolc, 1906. október 1. – Miskolc, 1985. március 3.) református lelkész.
Családja
Édesapja Perjéssy Lajos, a MÁV főmozdonyvezetője, édesanyja dezséri és vágújhelyi Bielek Margit volt. Miskolcon született három leánygyermek (Julianna, Irén, Anna) után.
1934-ben házasságot kötött Kiss Irén Albertinával (1913–1960) (nemesbikki Kiss Sándor és papi Nyilas Irén Albertina leányával). Két gyermekük született: Perjéssy Márta (1936–) református lelkész (férje dr. Horváth Barna borsod-gömöri esperes) és dr. Perjéssy László (1938–) fül-orr-gégész főorvos (felesége dr. Makrai Erzsébet szemorvos).
Élete 79. évében, 1985. március 3-án halt meg Miskolcon. A miskolc-tetemvári Deszkatemplomból temették március 12-én.
Tanulmányai
A miskolci református elemi iskolába járt (1912–16), majd a Miskolci Református Főgimnáziumban (1916–24) tanult. Előbb a Sárospataki Református Főiskola Teológiai Akadémiáján (1924–28), azután a Tiszai Egyházkerület Miskolci Jogakadémiáján (1937–39) végzett felsőfokú tanulmányokat.
Első lelkészképesítő vizsgáját 1928. szeptember 26-án, a másodikat 1930. szeptember 25-én tette le Sárospatakon.
Pályafutása
1928. október 1-től 1932. január 15-ig volt mezőcsáti segédlelkész Szalóczy Pál (1859–1937), Bodolay István (1857–1941) és Simon Béla (1905–1982) mellett.
Miskolci segédlelkész volt 1932. január 15-től 1932. május 1-ig.
Ugyanott szentelték fel 1932. október 12-én.
Ezt követően, 1932. május 1. és 1944. április 30. között rendes lelkész volt a nemesbikki egyházközségben. Elődje Makláry Pap Ernő, utódja Illyés János szentpéteri lelkész (akivel elcserélte az állását).
1942 karácsonyán behívót kapott, s tábori lelkész főhadnagyként szolgált a 2. magyar hadseregben, a Don-kanyarban, 1943. április 29-én került haza.
A Sajószentpéter-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora volt 1944. május 1-től 1975. június 30-ig. Elődje Illyés János. Utódja Horváth Barna igrici lelkipásztor és beosztott lelkészként felesége, Perjéssy Márta.
Egyházmegyei tanácsbíróvá választották 1952. június 26-án, erről 1969. május 12-én a borsodi egyházmegyei közgyűlésen lemondott.
Nyugdíjba menetele (1975. július 1.) után Miskolcra költözött.
Jelentős magánkönyvtára és néprajzi gyűjteménye volt.
Származása
| Perjéssy László (Miskolc, 1906. 10. 01.– Miskolc, 1985. 03. 03.) református lelkipásztor | Apja: Perjéssy Lajos (Sajóvelezd, 1871. 10. 12.– Miskolc, 1942. 07. 21.) főmozdonyvezető | Apai nagyapja: Perjésy Lajos ( Putnok, 1833. 03. 28.– S. velezd, 1873. 09. 09.) asztalosmester | Apai nagyapai dédapja: Perjéssi András (Rimaszo., 1792. 01. 19.– Putnok, 1868. 03. 02.) asztalosmester |
| Apai nagyapai dédanyja: Sebők Mária (Putnok, 1795. 03. 29.– Putnok, 1855. 08. 02.) | |||
| Apai nagyanyja: parasznyai Lukács Julianna (Miskolc, 1845. 12. 26.– Miskolc, 1930. 09. 16.) | Apai nagyanyai dédapja: Lukács Imre (Parasznya, 1808. 06. 01.– Hejőcsaba, 1849. 07. 06.) | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: püspöki Török Mária (Parasznya, 1806. 02. 02.– Putnok, 1868. 11. 02.) | |||
| Anyja: dezséri Bielek Margit (Miskolc, 1879. 01. 15.– Budapest, 1962. 12. 06.) | Anyai nagyapja: Bielek Imre Lajos (Tarnaörs, 1841. 03. 04.– Miskolc, 1912. 07. 26.) mozdonyvezető | Anyai nagyapai dédapja: Bielek Imre (Bódvaszil., 1810. 11. 02.– Tarnaörs, 1840. 09. 02.) néptanító | |
| Anyai Apai nagyanyai dédanyja: Holupka Mária Rozália (Abádszal., 1818. 02. 26.– Gyöngyös, 1858. 08. 31.) | |||
| Anyai nagyanyja: Stempel Amália Zsófia (Dobsina, 1857. 06. 05.– Budapest, 1922. 06. 12.) | Anyai nagyanyai dédapja: Stempel András (Ratkó, 1830. 10. 15.–) asztalosmester | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Balás Zsuzsanna (Dobsina, 1838. 09. 12.–) |
Jegyzetek
- ↑ „Perjéssy Lajos ny. Máv. Főmozdonyvezető, Miskolc, Sajóvelezden született 1871-ben ősrégi nemesi családból. A géplakatosipart tanulta ki. 1889-ben vették fel az államvasút kötelékébe. 1896-ban nevezték ki mozdonyvezetőnek. 1914-ben lett főmozdonyvezető. Éberségével öt alkalommal hárított el vasúti szerencsétlenséget, miért kitüntetésben részesült. 1920 óta van nyugállományban. – Neje: Bielek Margit; gyermekei: Julianna, Anna és László ref. lelkész.” In: Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék. Szerk. Csíkvári Antal, Vármegyei Szociográfiák, Budapest, 1939. 349–350. (Vármegyei Szociográfiák; 5.)
- ↑ Felesége haláláról és búcsúztatásáról a következő hír jelent meg: „Perjéssy Lászlóné, a sajószentpéteri lelkipásztor felesége hosszú szenvedés után szeptember 19-én elhunyt. Temetése szeptember 20-án volt a sajószentpéteri templomból, Ráski Sándor borsodi esperes és Balogh József lelkipásztor szolgálatával. A miskolc-tetemvári temetőben, ahol nyugalomra helyezték, Igét hirdetett Arday László aggteleki lelkipásztor. »Ő megsebez., de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.« (Jób 5:18).”(N. N.: Halottaink. In: Reformátusok Lapja, IV. évfolyam, 40. szám (1960. október 2.), 2.)
- ↑ „Kiss Sándor nemes, földbirtokos, Nemesbikk. Ugyanitt született 1886-ban. A miskolci ref. főgimnázium elvégzése után az önálló gazdálkodást 1912-ben kezdte meg. 280 kat. holdas birtokán kalászosokon kívül borsót, lencsét és mesterséges takarmányt is termeszt, ló és szarvasmarha és sertéstenyésztéssel is foglalkozik. A Gazdakör elnöke, a községi mezőgazdasági bizottság tagja, mezőgazdasági tudósító, huzamosabb ideig egyházgondnok volt. – Neje: Nyilas Albertina; gyermekei: Irén (Perjesy László ref. lelkész neje) és Lenke. Unokái: Perjesy Márta és László.” In: Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék. Szerk. Csíkvári Antal, Vármegyei Szociográfiák, Budapest, 1939. 349-350. (Vármegyei Szociográfiák; 5.)
- ↑ Halottaink. (In: Reformátusok Lapja, XXIX. évfolyam, 12. szám (1985. március 24.), 6.)
- ↑ Nagy Géza: Nemesbikk krónikája. Nemesbikk Község Önkormányzata, Nemesbikk, 2000. 77. p.)
- ↑ Lásd: Konkoly-Thege István: Katonakórházban a harctéren, 1943-ban. Egy tábori lelkész feljegyzései. (In: Gömörország, IV. évfolyam, 1. szám (2003. tavasz), 2–17.)
- ↑ Hírek. Lelkipásztorbeiktatás. A sajószentpéteri lelkipásztori állásba 1975. október 5-én Horváth Barna, volt igrici lelkipásztort Ablonczy László esperes iktatta be.” (In: Reformátusok Lapja, XIX. évfolyam, 43. szám (1975. október 26.), 4.)
További információk
- https://www.youtube.com/channel/UCXxCErTMqytNsrnoBx39JFQ
- https://web.archive.org/web/20160325090812/http://www.sajoszentpeter.tirek.hu/cikk/mutat/perjessy-laszlo-a-gyulekezet-1945-1970-kozti-allapotarol/
- https://web.archive.org/web/20160304200015/http://www.sajoszentpeter.tirek.hu/cikk/mutat/perjessy-laszlo-a-muemlekvedo-lelkesz/