Vidor Pál

Vidor Pál, vagy eredeti családi nevén Bodonyi Kajtor Pál 1846. november 17-én született Osgyánban. Édesapja, aki püspöki gazdatiszt volt, fiát a rozsnyói katolikus gimnáziumba adta kispapnak, de a fiú a 7. osztály után otthagyta az iskolát és 1864-ben vándorszínész lett először Demény Károlynál Rozsnyón, majd 1866-ban Nagyváradra szerződött Reszler Istvánhoz, innen Debrecenbe, Budára, majd Kassára ment. 1873 nyarán Budán Fehérváry Antalnál játszott, 1874-től a kolozsvári Nemzeti Színháznál működött, 1878-tól pedig a budapesti Népszínház tagja lett, 1897-től 1904-ig Porzsolt Kálmán ideje alatt pedig főrendezője, majd 1904. március 15-én igazgatója lett. Nagy tervekkel dolgozott, azonban tervei nagyrészt anyagi okokból nem jöttek be, elkeseredésében véget vetett életének. A Kerepesi úti temetőben 1911. március 21-én leplezték le díszsírkövét, Janovics Jenő, Szimrai Imre és Mátrai Béla mondtak beszédet.

Nagy érdemeket szerzett a Népszínház Nyugdíjintézete megszervezése körül. Mint színész népszínművekben Blaha Lujza partnereként tűnt ki. Nagy sikerei voltak komikus népi figurák alakításával, de szép énekhangjával operettekben is sikerrel lépett fel.

Több népszínművet és egy operettet szerzett, melyek a Népszínházban kerültek színre.

• Miracle (Offenbach: Hoffmann meséi)
• Rip van Winkle (Planquette)
• Jonathan (Millöcker)
• Gyurka (Géczy: Gyimesi vadvirág)
• Baál papja (Verdi: Nabucco)
• Lindorf (Offenbach: Hoffmann meséi)
• Csorba Laci (Csepreghy F.: A sárga csikó)
• Göndör Sándor (Tóth E.: A falu rossza)

Színművek

• A vörös sapka (bem. Népszínház, 1882)
• A száraz malom (bem. Népszínház, 1883)
• Czifra Zsuzsi lakodalma (bem. Népszínház, 1886)
• Ingyenélők (bem. Népszínház, 1889)
• A kassai diák (bem. Népszínház, 1890)
• Szökjünk (bem. Népszínház, 1892)

• Magyar Életrajzi Lexikon
• Magyar Színművészeti Lexikon
• Magyar Színházművészeti Lexikon
• Pintér Imre: Vidor Pál (Színészeti Közlöny 1906. 15. sz.)
• Verő György: Népszínház Budapest színi életében (Bpudapest, 1925)