Szenes Erzsi

Nagymihályon nevelkedett, 1920-as években újságíróként és költőként ismert a Felvidéken és Magyarországon egyaránt. A Kassai Naplóban indult, a Prágai Magyar Hírlap és Magyar Újság szerkesztője lett. Magyarországon a Nyugat, a Testvér, A Szép Szó, a Pesti Napló és a Pesti Hírlap közölte írásait. Tagja volt a Masaryk Akadémiának. 1939-től 1941-ig a fasizmus csehszlovákiai előretörése miatt Nagymihályon bujkált. Ekkori írásainak egy részét elásta az udvaron ezek elvesztek, naplójának egy része viszont megmaradt. 1942-ben a Csehszlovákiai zsidó deportálások kezdetén átköltözött Magyarországra, itt még a Cserépfalvinál kiadhatta egy önéletrajzi írását. Adolf Eichmann személyes kérésére 1942 nyarán letartóztatták, majd Auschwitzba deportálták. (Ezzel a Német Birodalom az akkor érvényben lévő magyar törvényeket is megszegte.) Túlélve a holokausztot 1945-ben egy rövid ideig egy pozsonyi szlovák lap munkatársa volt, majd Izraelbe emigrált. Haláig újságíróként és előadóművészként dolgozott.

Pályája Verseskötetekkel indult első két kötetében fő témája egy fiatal lány szerelmi vágyai. Többnyire kötetlen szabadversek, amire a zsidó zsoltárokhoz hasonlítanak. Későbbi versei erős antifasiszták. Első önéletrajzi kötetét még 1937-ben írta meg Dallos István felszólítására. Magyarországon megjelent könyve a Lélek ellenáll, csonkán is történelmi forrásmunka.

• Selyemgombolyag, 1924, Kassa versek
• Fehér kendő, 1928, Kassa, versek
• Szerelmet és halált éneklek, 1936
• Nyártól nyárig, regény, Budapest, 1943
• Van hazám, 1956, emlékezések Tel-Aviv
• A lélek ellenáll, napló és versek, 1966, Budapest
• Pkaat hamesi, 1969, Tel-Aviv válogatott versek
• Mitan kaved, 1977, válogatott elbeszélések

Nordeau-díj

• Cseh/szlovákiai magyar irodalmi lexikon. Szerk. Fónod Zoltán, Madách-Posonium: Pozsony, 2004
• Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon. Mikes International, 2006
• Csanda Sándor: Első Nemzedék
• Kortárs magyar írók