Széchényi Dénes

Gróf Széchényi Lajos, valóságos belső titkos tanácsos és gróf Clam-Gallas Alojzia fia, és gróf Széchényi Imre öccse. Jogot végzett. Ifjú éveiben katona volt és a hadsereget mint tartalékos huszár főhadnagy hagyta el. Később képviselővé választották a kismartoni kerületben, részt vett az 1861. évi országgyűlésen és ez év május 27-én feltűnést keltő beszédet mondott a felirat mellett. Attól fogva állandóan tevékeny részt vett a közügyekben, bár hivatalt nem vállalt. Kitünő gazda hírében állt és a sportot nagy kedvvel művelte. Részt vett a főrendiház reformjáról szóló diskurzusban. Követségi tanácsos volt Münchenben, császári és királyi kamarás és több bel- és külföldi rendjel tulajdonosa.

Cikke jelent meg a Nemzetgazdasági Szemlében (1880. Falusi népünk elszegényedése).

Széchényi Dénes megújította a lovaglás oktatását. Egyrészt a lovaglás megtanulásának kezdeti szakaszában a lovasnak fel kellett dobni egy labdát és elkapnia háromféle mozgásformában (lépés, ügetés, vágta). Másrészt már az oktatás kezdeti szakaszában ugratni tanította a lovasokat. Harmadrészt az oktatás kezdetétől gyakoroltatta a lovasokkal a mozgó lóra való fel- és leugrást, illetve a fel- és leszállást a ló mindkét oldaláról.

Módszerével elérte, hogy a lovasok magabiztosan ültek a lovon és a kantárszárat később sem használták kapaszkodásra. Nagy súlyt fektetett arra, hogy a ló a lovaglás tanítása alatt ne legyen megijesztve (oly csekélyek legyenek a haladásnak lépcsőzetei, hogy a ló ezeket észre se vegye.)

Ő találta ki a fogathajtók között használatos Széchényi-szárt. Ez egy olyan hajtószár volt – amit sokan francia szárnak neveznek, holott semmi köze nem volt a franciákhoz –, amivel a keresztágakat lehetett beállítani és a hajtó a lovakat ennek az új szárnak a beillesztésével egymástól függetlenül tudta irányítani.

Módszerei nem terjedtek el ugyan azonnal más országokban, de könyvei hatással voltak Frederico Caprilli tevékenységére.

• Országgyűlési beszéde 1861. máj. 27. Pest, 1861. (Tisza László és Madách Imre beszédeivel együtt).
• Renn-Kalender für Oesterreich-Ungarn. Wien, 1885-90.
• Gedanken über das Pferd und seine Behandlungsweise von Oswald Graf Wolkenstein. Wien, 1886. (Szerző kéziratából bővített kiadás).
• Egy őszinte szó a Kossuth-cultusról. Bpest, 1891.
• Adalékok a lovaglás tanításához. Pest Heckenast kiadó 1871
• Beitrag zum Reitunterrichte. Wien, 1871. (2. kiadás 1887., 3. k. 1895. U. ott). [Az "Adalékok" német kiadása]
• Officielles Gestütsbuch für Oesterreich-Ungarn. Wien, 1891. (General-Secretariat des Jockey-Club für Oesterreich IV.).
• Eszmék a lovaglás és kocsikázás köréből. Bpest, 1892. (Németül. Bécs, 1891., francziául ford. A. Lehr, Saumur, 1893.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• gróf Széchényi Dénes családfája

• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
• Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.