Sikor Margit

Hevesi Jánosné Sikor Margit (Győr, 1861. március 22. – 1919 után) színésznő, író, elbeszélő.

Győrött született, ahol apja, Sikor József törvényszéki orvos és jogakadémiai magántanár volt, anyja Toldy Imra, Toldy Ferenc leánya. 14 éves koráig Győrött tanult a Zsalud-féle intézetben; apja ekkor a fővárosi mintarajziskolába küldte. Ő azonban a színi képzőbe vágyott, amibe viszont apja nem egyezett bele. Egy év múlva haza ment és végképp lemondott a színészetről, de e pálya iránti rajongása majd kedélybeteggé tette. Tehetségét ekkor az írói pályán akarta érvényesíteni és mivel apja ebben is akadályozta, eleinte Nulla, később Nihil álnevek alatt közölte tárcáit a győri lapokban. 1881-ben tűnt fel a Budapesti Hirlapban. 1887-ben nőül ment Hevesi János középiskolai tanítóhoz és szerkesztőhöz.

Beszédeket és tárcákat írt a győri Hazánkba, a Győri Közlönybe, a Győri Hirlapba és a Fővárosi Lapokba (álnevek alatt); a Budapesti Hirlapba (1881. márcz. Húshagyó kedd, hamvazó szerda); a Koszorúba (1881. tárca, melyet a Petőfi-társaság ülésén felolvastak); a Magyar Gazdasszonyok Lapjába és a Magyar Háziasszonyba (1885. cikkeivel kisebb pályadíjat nyert); a Budapesti Bazárba (1888. Az élet hullámain, regény; 1893. Mimóza kisasszony, regény); a Pesti Naplóba (1889. Kapitány úr házassága, elb.); a Képes Családi Lapokba (1889.); a Magyar Szalonba (XII. 1889-90. A gyermek).

• Babos uram betegsége vagy a pálinka hatása. A «Jó könyvek» 250 frankos pályázatán díjnyertes elbeszélés, 3 képpel, rajzolta Gorró Lajos. Bpest, 1884. (Jó könyvek a magyarnép számára 28. Sikor Margit névvel.)
• Aprócseprő históriák. Bpest, 1886. (Sikor Margit névvel, Komócsi József előszavával. Ism. a Nemzet 145. sz.)
• Az élet. Elbeszélések. Bpest, 1891. (Ism. Budapesti Hirlap 356. sz.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.

• Faylné-Hentaller Mariska, A magyar irónókről. Budapest, 1889. 174. l.
• Magyar Szalon XII. 1889-90.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.