Sándor Mihalik

Mihalik Sándor (Kassa, 1869. január 15. – Budafok, 1940. június 26.) tanár, állami polgári iskolai igazgató, helytörténész, Mihalik József állami felső kereskedelmi iskolai tanár öccse.

Mihalik Adolf és Zányi Mária fiaként született. Iskoláit szülővárosában és Iglón végezte, ahol 1888-ban elemi iskolai tanítói oklevelet nyert. 1888-89-ben egy évig Máriássy Miklós földbirtokos házánál Sz.-Körtvélyesen nevelősködött. Ezután Budapestre jött, ahol tanulmányait folytatta és 1892-ben a nyelv- és történettudományi szakból polgári iskolai tanári oklevelet nyert. 1892-től 1899-ig Resicabányán az állami polgári iskolánál mint tanár, 1899-tól az orsovai állami polgári iskolánál mint igazgató működött. A krassószörényvármegyei tanítóegyesület elnöke volt. Sírja a Budafoki temetőben található. Neje Willinger Wanda volt.

Életrajzi, archeológiai és pedagógiai cikkei megjelentek az Archaeológiai Értesítőben, a Délmagyarországi Rég. és Tört. Társulat Értesítőjében, a Délmagyarországi Kárpát egyesület Kalauzában és a Néptanítók Lapjában.

Szerkesztette a Népoktatás című havi folyóiratot 1901-től Lugoson.

1992 óta Budafokon utca viseli a nevét (Az 1900-as évektől Iskola utca, 1979-től Gyümölcsöskert utca).

2009 óta a 22. kerület kiemelkedő munkát végző pedagógusainak Mihalik Sándor-díj adható.

A kerületben évtizedek óta Mihalik Sándor Helytörténeti Kör működik.

Egykori lakóházán (Anna u. 15/b) emléktábla található.

• Resicza jelene és multja. Resiczabánya, 1896. (Németül: U. ott, 1896.).
• Német-Bogsán az 1848-1849. szabadságharczban. Lugos, 1899.
• Ferenczfalva története. Kiadta a délmagyarországi rég. és tört. múzeum. Temesvár, 1900.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.