Sándor Erdei

Erdei Sándor (Makó, 1915. március 17. – Budapest, 1984. július 9.) magyar író, újságíró, irodalompolitikus. Erdei Ferenc fivére.

Középiskoláit Makón végezte, majd képzőművészeti tanulmányokat folytatott. 1935-től Budapesten Pátzay Pálnál szobrászatot tanult, és a Képzőművészeti Főiskolára járt. 1939–1941 között katonai szolgálatot teljesített. Ekkor érdeklődése az írás felé fordult. Művészeti kritikákat, novellákat publikált a Kelet Népe és a Magyar Csillag című lapban.

1944-ben részt vett a Nemzeti Parasztpárt szervezésében, és bekapcsolódott a Délmagyarország szerkesztési munkálataiba. 1945-ben Budapestre került mint a Nemzeti Parasztpárt propaganda osztályának vezetője. 1945-1949 között a Szabad Szó, majd a Művelt Nép című lap szerkesztője lett. Később kinevezték a Népművelési Minisztérium főosztályvezetőjévé, miniszterhelyettessé.

1953-tól ő szerkesztette az Új Hang című folyóiratot. 1954–1956 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára volt. Irodalompolitikai cikkeit, bírálatait, novelláit a Fórum, a Valóság, az Új Hang, az Irodalmi Újság a Kortárs közölte; a Kortársban jelent meg Egy barátság történetéből Bibó Istvánnal című cikke (1983. 5. sz.).

• Erdei Ferenc: Művekkel élő társadalom (szerkesztette, Bp., 1978)
• Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza (sajtó alá rend., Makó, 1982)
• Gondolkodni jó. Válogatás hátrahagyott munkáiból; vál., szerk. Erdei Sándorné Dezső Ginda; József Attila Múzeum, Makó, 1986
• Nyugtalanság és kétely. Válogatott levelek, 1932-1938; szerk., utószó Tóth Ferenc; Erdei Ferenc Társaság, Makó, 2001 (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei)

• http://www.konya.hu/Palyatarsak/ErdeiSandor.htm
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
• https://mek.oszk.hu/00000/00019/html/e.htm