Sághy Zsigmond

Egyetemet végzett, majd 1863. június 22-én lépett színpadra Demjén Károlynál. Cselszövő-, jellem- és apaszerepekben láthatta a közönség. 1876 és 1893 színigazgató volt, Abaúj, Zemplén és Gömör vármegye nagyobb mezővárosaiban fordult meg. 1896. december 23-án jubilált a Székesfehérvárott a Rang és módban. Később felhagyott az igazgatással és a Színészegyesület ügynöke lett. Emellett vidéki társulatoknál is játszott, majd 1902. április 1-jén nyugdíjba vonult. Felesége Kétszeri Anna (Abony, 1848. jan. 27.–Újpest, 1923. ápr. 30.) és fia, ifjabb Sághy Zsigmond is színészek voltak.

• Biberách (Katona József: Bánk bán).

1869: Aradi Gerő; 1870: Novák Sándor, Kétszeri József, Károlyi; 1871–74, 1875: Lászy Vilmos; 1874, 1876, 1879: Kétszery; 1878: Miklósy Gyula; 1890: Kömley Gyula; 1895, 1897–99: Szalkay Lajos; 1896: Dobó Sándor; 1899: Mezey János; 1900: Somogyi Károly; 1901–02: Deák Péter.

Igazgatóként: 1871–74 tél: Győr; 1875: Veszprém; 1876–77: Veszprém, Vác, Baja; 1878–79: Miskolc; 1880–81: betegsége miatt nem lépett fel; 1881: Csucsa, Bánfihunyad; 1881–82: Miskolc; 1882: Tokaj, Eperjes; 1882–83: Zombor; 1883: Marcali, Csáktornya; 1883–84: Veszprém; 1884: Pápa, Szombathely, Csongrád, Nagybecskerek, Balassagyarmat; 1884–85: Kecskemét; 1885: Szombathely, Nagykanizsa, Veszprém, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Nyitra; 1886: Losonc, Zsolna, Nagybecskerek, Zombor; 1887: Nagykanizsa, Pápa; 1888: Zombor, Baja; 1889: Újvidék; 1891: Petrozsény, Élesd, Brád, Sátoraljaújhely, Nagykároly; 1892: Beregszász, Nagyszőllős, Huszt. id.

• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar színművészeti lexikon
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.