Pál Pritz

Pritz Pál (Budapest, 1944. augusztus 8.–) történész, az MTA doktora, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének magántanára. Kutatási területe a 20. századi magyar külpolitika, külpolitikai gondolkodás, nemzetközi kapcsolatok története. Oktatási területe a 20. századi magyar történelem.

Szülei: Pritz Pál (1907–1988), Lehner Aranka (1913–2001)
Gyermekei: Helga (1974–), Balázs (1976–)
Német származású, magyar tudatú családban nevelkedett. Szülei iparosemberek voltak. Édesapja asztalosmester, édesanyja pedig műhímzőnő volt. Gyerekéveit a pestújhelyi szülői házban élte. Kisiskolás korában a pestújhelyi Doktor Sándor Általános Iskolába járt. Történelem iránti érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett.

Egyetemi tanulmányait 1963-ban kezdte az ELTE BTK-n magyar–történelem szakon, diplomáját történelem–tudományos szocializmus szakon szerezte (1968). Az egyetem évei alatt nagy hatást gyakoroltak rá: Hahn István, H. Balázs Éva, Szabad György és Dolmányos István.

1969 augusztusától 2006 végéig az MTA központi apparátusában dolgozott.

Tudományszervező/tudománypolitikai munkája mellett végezte történeti kutatásait. Történelemszemlélete formálódására Pamlényi Ervin volt a legnagyobb befolyással.

A kieli találkozó (1938) forráskritikai feldolgozásával doktorált 1973-ban. A kandidátusi értekezésében hazánk külpolitikájának Gömbös Gyula kormányfősége (1932–1936) alatti szakaszát dolgozta fel. A fokozatot 1979-ben szerezte meg. A munka megírásához 1975–1978-ban a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjas aspiránsa az MTA Történettudományi Intézetében. Az MTA doktori címet 2000-ben az 1999-ben megjelent ’’Pax Germanica’’ című munkájával szerezte.

Levéltári kutatásokat folytatott Budapesten, Bécsben, Potsdamban, Bonnban, Koblenzben, Münchenben és Bernben. Hazai konferenciákon kívül előadott többek között Dortmundban, Göttingenben, Otzenhausenben, Moszkvában, Bécsben, Grazban, Brühlben, Jyväskylä-ban, Bloomingtonban, Ulmban, Katowice-ben, Kolozsváron és Szatmárnémetiben.

Tudományszervezői, kutatói munkája mellett az ELTE-n több szakaszban mellékállásban, majd 2008–2013 között főállásban oktatott. 1996-ban habilitál, 1997-ben magántanári címet kap. Megalakulásától tanít a doktori iskolában. 2008–2013 között az alap- és mesterszakon is oktat. Előtte bő évtizeden át magyar diplomáciatörténetet ad elő a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, majd jogutódja kebelében szervezett BIGIS-en (Budapest Institute for Graduate International and Diplomatic Studies).

30 könyvön szerepel szerzőként, társszerzőként, szerkesztőként a neve.

• Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején, 1932-1936; Akadémiai, Bp., 1982
• Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Budapest, 1984. december 10-12.; Kulcsár Kálmán, Pritz Pál; Akadémiai, Bp., 1985
• Bárdossy László a népbíróság előtt; sajtó alá rend., bev., jegyz. Pritz Pál; Maecenas, Bp., 1991
• Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez, 1918-1945; vál., szerk., jegyz. Pritz Pál; Akadémiai, Bp., 1994
• Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1995
• Gergely Jenő–Pritz Pál: A trianoni Magyarország, 1918-1945; Vince, Bp., 1998
• Pax Germanica. Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban; Osiris, Bp., 1999
• Bárdossy László; Elektra Kiadóház, Bp., 2001 (Élet-kép sorozat)
• A Bárdossy-per; Kossuth, Bp., 2001 (Híres politikai perek)
• A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata; fel. szerk. Teplán István, Pritz Pál; MTA, Bp., 2002
• Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok; szerk. Sipos Balázs, Zeidler Miklós, Pritz Pá; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 2002
• The war crimes trial of Hungarian prime minister László Bárdossy (A Bárdossy-per); angolra ford. Thomas J. DeKornfeld, Helen D. Hiltabidle; Social Science Monographs–Center for Hungarian Studies and Publications–Columbia University Press, Boulder–Wayne–New York, 2004 (East European monographs)
• Az a "rövid" 20. század. Történetpolitikai tanulmányok; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 2005
• Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. augusztus 22-26., szimpóziumának anyaga; szerk. Pritz Pál, Sipos Balázs, Zeidler Miklós; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 2006
• Az objektivitás mítosza? Hazánk és a nagyvilág. 20. századi metszetek; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 2011
• Emlékirat és történelem. A VII. Hungarológiai Kongresszus (Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27.) azonos című paneljének anyaga; szerk. Horváth Jenő, Pritz Pál; Magyar Történelmi Társulat–Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Bp., 2012
• A relativizálás elfogadhatatlansága. Hazánk és a nagyvilág. Újabb tanulmányok; Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, Bp., 2016.

• 1963–1968 ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–tudományos szocializmus szak

• 1973 bölcsészdoktor
• 1979 a történelemtudományok kandidátusa
• 1988 címzetes docens
• 1996 habilitáció
• 1997 magántanár
• 2000 az MTA doktora

• 1968–1969 az ELTE oktatója
• 1969–1970 az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának főelőadója
• 1970–1975 és 1978–1984 az MTA Központi Hivatala Társadalomtudományi Főosztályának főelőadója; 1982–1984 között főtanácsosa
• 1975–1978 az MTA Történettudományi Intézetében aspiráns
• 1984–1987 az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa
• 1988–1993 az MTA Központi Hivatala (1991– Titkárság) Társadalomtudományi Főosztályának helyettes vezetője
• 1993–2006 ugyanott főosztályvezető
• 2008–2013 az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos tanácsadója

• 1995–2002 Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Kollégiumának (1997– Kuratóriumának) titkára
• 2007–2010 MTA közgyűlési képviselő
• 1993–1995 Akadémiai Kutatóhelyek Bizottságának titkára
• 1995–2006 Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának titkára
• 1993–2002 Jelenkortörténeti Bizottság titkára
• 1986–1995 és 2003–2007 a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának tagja
• 2006-tól a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság alelnöke
• 1986–2007, 2011–2015 a Századok szerkesztőbizottsági tagja
• 2003–2007 a Századok szerkesztőbizottságának elnöke
• 2002–2015 Külügyi Szemle szerkesztőbizottságának, majd 2011-től a tudományos tanácsadó testületének tagja
• 2005–től a Múltunk tudományos tanácsadó testületének tagja

• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1981)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2003)