Quick Facts
Biography
Varga Mihály (Kunágota, 1928. január 4. – Kecskemét, 2015. április 18.) Kecskeméten dolgozó tanár, író, költő, újságíró, szerkesztő, a Forrás című folyóirat alapító főszerkesztője, majd a Petőfi Népe című napilap rovatvezetője és főmunkatársa. Irodalomtörténeti, szociográfiai és szépirodalmi művek szerzője.
Életrajza
Fiatalkora
Varga Mihály Kunágotán született, szegény paraszti családban, édesanyja Juhász Piroska uradalmi cseléd, édesapja id. Varga Mihály. Az általános iskolát Kunágotán végzi, majd ugyanitt kereskedő tanonciskolába jár. Budapesten a Központi Vásárcsarnokban kereskedő segéd, később önálló vegyeskereskedő szülőfalujában. 1948-ban a szegedi Népi Kollégiumba (NÉKOSZ) jár egyetemi előkészítőre, majd egy évig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Orosz Intézetének hallgatója. 1950-től budapesti Zalka Máté Honvéd Tiszti Iskola hallgatója, 1950–1956 között a Magyar Honvédség állományában hivatásos tiszt, századosi rangban szerelt le. 1954-ben megnősült, felesége Subicz Terézia óvónő. Két gyermekük született, Mihály (1956) és Zsuzsanna (1961).
Kecskeméti munkássága
1956–1959 között a Bács-Kiskun megyei Tanács Művelődési Osztályán művészeti előadó. 1957–1959 között a Katona József Társaság titkára. 1959–1966 között a kecskeméti 607. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára. 1964–1969-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar - történelem szakos levelező hallgatója. 1964-1966 között az országos hírű Orfeusz Irodalmi Színpad vezetője. 1966–1969 között Kecskeméten a Berkes Ferenc Kereskedelmi Középiskolában magyar-történelem szakos tanár és kollégiumi nevelő és az aranyérmes Berkes Ferenc Ifjúsági Klub vezetője. 1962-ben az Aranyhomok című antológia szerkesztője.
Újságírói tevékenysége
1967–1968 között a Kiskunság című folyóirat felelős szerkesztője. 1969–1972 között a Forrás című irodalmi-művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. 1972-ben politikai nézetei miatt leváltotta a hatalom, nagy szerepe volt ebben Aczél Györgynek, akkori MSZMP KB ideológiai titkárnak. 1972–1985 között a kecskeméti Petőfi népe című napilap munkatársa, rovatvezetője, majd főmunkatársa. Verseket, novellákat, szociográfiai műveket, kritikákat ír. Irodalmi művei 1957-től jelennek meg, többek között a Pefőfi népe irodalmi mellékletében, a Tiszatájban, valamint budapesti, debreceni és pécsi folyóiratokban.
Nyugdíjas évei
Nyugdíjba vonulása óta is folyamatosan ír. Cikkei gyakran jelennek meg a Kecskeméti Lapokban és más helyi kiadványokban, az elmúlt időkben igen gyakran adott ki újabb és újabb könyveket.
Főbb művei
- 1979 - Öt évtized a jövő szolgálatában (szerkesztő)
- 1982 - Aranyhomok 1962-1982
- 1984 - Két évtized a homokon
- 1998 - Sántha György élete és munkássága (életrajzi mű)
- 2003 - Dr. Orosz László élete és munkássága (életrajzi mű)
- 2004 - Aforizmák (15 év válogatott egysorosai) Bába Kiadó
- 2005 - Szekér Endre írói világa (tanulmány)
Jegyzetek
Források
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1
- Polisz Irodalmi Kalendárium. Budapest, 1988
- Kada Erika: Színek, hangok az ezredfordulóról. Kecskemét, 2009