peoplepill id: marton-vrasda
MV
Hungary Romania
2 views today
2 views this week
Márton Vrasda
Orvos, sebész, katona, nemzetőr főhadnagy, majd százados orvos

Márton Vrasda

The basics

Quick Facts

Intro
Orvos, sebész, katona, nemzetőr főhadnagy, majd százados orvos
Work field
Gender
Male
Place of birth
Kecskemét, Kecskemét District, Bács-Kiskun County, Hungary
Place of death
Lugoj, Timiș County, Romania
Education
Piarist Grammar School in Kecskemét
Semmelweis University
The details (from wikipedia)

Biography

Vrasda Márton (helyenként Wrasda, 1862-től Bátor Márton) (Kecskemét, 1810. január 9. – Lugos, 1868 után) orvos, sebész, katona, nemzetőr orvosszázados.

Élete

Apja Vrasda Ignác (1780–1845) kecskeméti tót fésűsmester, akinek apja Trencsén mellől, Kosztolnáról érkezett Kecskemétre, az 1770-es évek elején. A kecskeméti városi nyilvántartásban említik mint jövevény késcsinálót. Anyja Hasman (Hauszmann) Erzsébet (1783–1846), aki óbudai születésű volt, jómódú sváb szőlőtermesztő, sókereskedő családból származott.

Vrasda Márton negyedik gyerekként született a családban, nyolc testvére volt. 1821–26 között, 10-16 éves korában a kecskeméti Piarista Iskolába járt, jó tanuló volt. 1831-ben a Pesti Orvosegyetemen hallgatott sebészetet, eminens tanuló volt. Tanulmányai alatt Pesten a Baromorvos utca 887. sz. alatt lakott (jelenleg Rökk Szilárd utca, a VIII. kerületben). Az egyetemet nehéz anyagi körülmények között végezhette. Apja 1833-ban segélyt kért fia részére és bizonyságlevelet (ún. szegénységi bizonyítványt) nehéz helyzetéről a Kecskeméti Városi Tanácstól. 1834-ben szerezte meg a diplomáját. Az egyetemen tanára volt a híres Bene Ferenc, évfolyamtársai Opra József, Flór Ferenc, az ismertebb orvosok közül. Egyetem után, 1835-ben a Krassó vármegyében lévő Bulcs orvosa lett. Itt született 1839. november 9-én András nevű fia, aki később asztalosmester lett. 1866-ban visszaköltözött Kecskemétre. Összesen öt fiúgyerekéről tudni. Felesége Éder Konstancia. A keresztneve nem biztos, így születési adatai is bizonytalanok. A szülők Éder János és Vezerle Jozefa, Battonyán éltek, sok gyerekük volt. A Vezerle leszármazottak egy 1915. évi Egri Kir. bírósági felhívásban keresték Martinus Vrasda illetve felesége Éder Konstanczia leszármazottait, örökösödési ügyben. A születési anyakönyvek alapján Konstancia túl fiatal lett volna feleségnek gyerekeik születéséhez viszonyítva. Valószínűleg a keresztnevét rosszul tudhatták. Éder János és Vezerle Jozefa minden gyereküknek az anyakönyvek szerint három keresztnevet is adtak.Az 1848-as szabadságharc idején már Lugoson éltek. Krassó vármegye kórodájának orvosa volt. Előfizetője volt az Orvosi Tárnak. Neve szerepel az előfizetők között. 1844-ben Kassó vármegyében 41 oltóhelyen 1116 személyt oltott be himlő ellen, sikeresen. 1835–1845 között 18 688 egyént oltott be himlő ellen krassóvármegyei körzetében. A pontos oltás és a szorgalmas utánajárás, pontos jelentések miatt külön dicséretben részesült, Lugoson, 1844. december 4-én, és 80 frt. jutalomra terjesztették fel, 1845-ben.

Az 1848-as szabadságharc kezdetétől tevékenyen részt vett a szervezésben. Az 1848. júliusi moldovai harcokban a fegyveres erők megszervezésében is részt vett. A körülkerített fehértemplomiak megsegítésére fegyveres erőt gyűjtött, de hasztalan – saját elmondása szerint –, csak élelmezési segélyt sikerült gyűjtenie. 1848. október 22-én önként beállt katonának, és részt vett a harcokban. A rábízott fegyveres erők sehol nem vallottak szégyent, erről a kormányzóhoz írt levele szerint Asbóth Lajos ezredes és Fischer Andor őrnagy tehetnek bizonyságot. Hét véres csatában vett részt. 1849. január 19-én a verseci csatában megsebesült a bokáján és a mellén, hat és tizennyolc fontos ágyúgolyóktól, visszavonulás közben. Eszméletét vesztette, és utána járni sem tudott rendesen, „másképp soha el nem hagyom a harcolók sorát" – írta levelében. Debrecenbe ment szolgálatait felajánlani hazájának orvosként, innen rendelték 1849. április 5-én Derecskére, a kórodába és az újonctelephez nemzetőr főhadnagyként. Főorvosnak, majd százados főorvosnak nevezték ki. A fizetése 1350 frt. volt.

A derecskei orvosi jelentésekből ítélve a gyógyításban jó eredményeket ért el. De ott – elmondása szerint – „galád sértéseknek” volt kitéve a polgári hatóság „tolla által”. 1849. július 6-án kérelmezte az Egészségügyi Osztálytól, hogy helyezzék át Lugosra a tábori kórodába, mert családja is ott él, és ő is ott dolgozott. Kérelmében hivatkozott addigi hősiességére, önfeláldozására, és hogy a felesége szinte teljesen megvakult. Miután nem kapott választ kérelmére, 1949. július 13-án a Kormányzóhoz (Kossuth-hoz) írt hosszú levelet, hogy pártolja áthelyezési kérelmét. Ezután 1849. július 27-én kapta a parancsot, hogy áthelyezték, és tüstént induljon Lugosra, a tábori kórházba, fizetését felemelték – rendezői pótlékkal – 10 forinttal.

Ezután a legközelebbi adat róla, hogy 1862-ben megváltoztatta nevét Bátor Mártonra (UK. 10345-62. sz. BM. Eng.). A korabeli Vasárnapi Újság is közzétette a névváltoztatást. 1863-ban járási alorvos volt Lugoson. 1868-ban még említi a Honvédschematizmus Bátor (Vrasdai) Márton néven a Krassó megyei honvédegyletben, későbbi években már nem szerepel benne. Valószínűleg Lugoson halt meg, és ott is temették el.

Jegyzetek

The contents of this page are sourced from Wikipedia article. The contents are available under the CC BY-SA 4.0 license.
Lists
Márton Vrasda is in following lists
comments so far.
Comments
From our partners
Sponsored
Credits
References and sources
Márton Vrasda
arrow-left arrow-right instagram whatsapp myspace quora soundcloud spotify tumblr vk website youtube pandora tunein iheart itunes