Manó Hasenfeld

Hasenfeld Manó (Balassagyarmat, 1836 – Budapest, 1905. február 21.) orvos- és sebészdoktor, szülész, magánzó.

Hasenfeld Arnold és Singer Eszter fia. A bécsi egyetemen 1860-ban nyert orvosdoktori oklevelet. 1863-tól magántanár lett a budapesti egyetemen, azonban a kancellária visszautasította habilitálásának megerősítését. Ezután Bécsbe ment, ahol a fürdő-gyógyászat magántanára lett, ezután a pesti egyetemen is megerősítették tanári képesítését. Előbb Szilácson volt majd Franzensbadban végzett fürdőorvosi gyakorlatot. A párizsi orvos-fürdészeti, a londoni orvosegylet és a nőgyógyászati társulat levelező tagja és Szliács rendelő főorvosa volt. Számos értekezése jelent meg a fürdőgyógyászati témaköréből magyar, német és francia nyelven. Halálát ütőérelmeszesedés okozta. Felesége Keppich Kamilla volt.

Cikkei az Orvosi Hetilapban (1861. A szliácsi fürdő rövid vázlata, 1863. A fehérfolyás gyógyítása, Rostos méhpöfeteg egy esete, 1864. A szliácsi fürdő élettani hatásáról, 1865. Az ásványvizek vegyelemei összefüggéséről a föld minőségével, Méhelhajlások s azok gyógykezelése a Hodge-féle tartaszokkal, 1866. Az ásványvizek szerves vegyelemeiről, A méh mögötti vérsérvről, 1872. Orvosi szemle az 1871. fürdőidényről Szliácson, 1878. Sebészeti észleletek az 1877 fürdőidényről, A vaginismusról), sat. a Gyógyászatban (1863. A szénsavas légfürdőnek hatásáról), a Gyógyszerészi Hetilapban (1865. A szénsav képződési helyéről a föld belsejében), a Math. és Term. Közleményekben (III. 1865. A szliácsi Józsefforrás vegyelemzése, A Perneken találtatott ásványforrásnak helyrajza), a Magyar Természettudományi Társulat Közlönyében (1867. Szliács földtani viszonyai), a Magyar orvosok és term. vizsgálók Munkálataiban (IX. 1864. A szliácsi fürdő élettani hatásáról a mostani nézetek alapján), az Annales d'Hydrologieban (1889. Franzensbad dans la Saison 1889., előadás a párisi société d'hydrologie medicale rendes ülésében).

• Szliács. Bericht über die Saison 1860. Wien, 1860. (Különnyomat a Wiener-Medicinal-Halleból.)
• Orvosi szemle az 1860. évi fürdői-idény fölött Szliácson, egybekötve a fürdőintézetnek leírásával rövid vázlatban. Pest, 1861. (Előadatott a budapesti orvosegylet 1861. febr. 4. gyűlésén.)
• A szliácsi vasas hévvizek élet- és gyógytani hatása. Pest, 1862. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
• Eaux ferrugineuses thermales de Szliács (en Hongrie). Paris, 1862. (2. kiadás. Paris, 1878.)
• A koritniczai gyógyforrások. Élettani és gyógytani szempontból. Pest, 1862. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
• Az ásványvizek tulajdonságairól átalában. Pest, 1863. (Székfoglaló a budapesti orvosegyletben 1862. télelő 20.) Pest, 1863. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.)
• Az ásványforrások erőszetéről. A kir. m természettud. társulat télhó 11-én tartott ülésében előadta... Pest, 1863. (Különnyomat a Gyógyszerészi Hetilapból).
• Eaux minérales de la Hongrie et en particulier eaux minérale jodée de Csiz. Paris, 1864. (Kivonat az Annales de la Société d'Hydrologie Medicale de Paris X. k.)
• A méhelhajlásokról (Flexiones uteri) és azok gyógykezeléséről Hodge-féle emeltyű méhtartaszokkal. Pest, 1865. (Előadatott a budapesti m. kir. orvosegylet jan. tartott rendes ülésében.)
• Szliács fürdő gyógyhely Zólyom mellett. Tájképi, történeti, földtani, természettani és vegyi tekintetben, élet- és gyógytani hatásairól és a gyógyhely egyéb ügyeiről. Pest, 1871. (Egy tájképpel és egy térképpel. 2. kiadás. Bpest, 1878. Németül: Der Curort Szliács... Wien, 1867., 2. kiadás. 1872., 3. k. 1878. Wien; francziául Bpest, 1878.)
• Bericht über die Badesaison 1889 im Franzensbad. Wien, 1889.
• Balneologicus tapasztalatok. Bpest, 1890. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
• Külföldi és hazai ásványvizek s gyógyhelyek. Bpest, 1892.