László Tápay-Szabó

Tápay-Szabó László, Szabó János László (Szeged, 1874. június 20. – Budapest, 1941. május 18.) újságíró, író, művelődéstörténész, jogász, publicista, egyetemi tanár; Tápay-Szabó Gabriella író apja.

Szegeden született Szabó István és Hegedűs Julianna fiaként. Ugyanitt végezte középiskoláit is, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. 1891-ben alapította Bódogh Jánossal a Gyorsirászati Közlönyt, melynek fennállása alatt főmunkatársa volt. 1893-ban a Szegedi Hiradó és még azon évben a Budapesti Hirlap szerkesztőségének tagja volt. 1894-ben visszament Szegedre a Szegedi Hírlaphoz; azon év végén a Hazánk szerkesztőségébe lépett. 1895 végén a Tiszántúl politikai napilap felelős szerkesztője lett Nagyváradon, később azArad és Vidéke munkatársa volt. 1896-tól 1898-ig a Pesti Napló, 1898-1901-ben a Pesti Hirlap, 1901-től a Budapesti Hirlap és az Esti Ujság szerkesztőségének tagja; vezette az országgyűlési rovatot és a két lap politikai tudósítója volt. Később Az Est1 segédszerkesztője volt. 1918-tól a kolozsvári egyetemen mint magántanár dolgozott, 1919-től főszerkesztője volt az Új Nemzedék című jobboldali lapnak. 1923-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és a Columbia Egyetemen tanított magyar irodalmat. Hazatérést követően előbb a Pesti Naplónál, majd 1939-től az Újságnál dolgozott. 1930-tól egyetemi címzetes rendkívül tanár volt szülővárosában. 1901. június 22-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gahlen Gabriella Lujzával (Székesfehérvár, 1874. június 3. – Budapest, Terézváros, 1956. április 30.).

Cikkeket írt a Magyar Gazdák Szemléjébe (agrárpolitikai kérdésekről), az Urániába, melynek állandó munkatársa, a Szövetkezésbe, sat.

• A gyorsírás tanításának módszertana. Szeged, 1893.
• Kalandozások a filozófia országában. U. ott, 1894. (Gyűjteménye azon tárczáknak, melyeket dr. Mephisto álnévvel a Szegedi Naplóba írt).
• Az ismeretlen és a lelki problemák. Flammarion után ford. U. ott, 1900. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1906).
• Pályamutató. Bpest, 1901. (Amicus Juventutis álnévvel. 2. kiadás. 1904., 3 k. 1908. U. ott.).
• Jókai élete és művei. U. ott. 1904. (Ism. Budapesti Hirlap 293. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1905.).
• Az írás mestersége. U. ott, 1907.
• A modern újságírás. Bp., 1916.
• Az igazi Amerika. Útirajz, Bp., 1925.
• Az amerikai demokrácia. Debrecen. 1928.
• Szegény ember gazdag élete. Emlékezései, Bp., 1928.
• Az auránai perjelség. Bp., 1930.
• Az emberiség története. Bp., 1936.
• Csokonai. Regényes életrajz, Bp., 1941.

Több regényt fordított a Légrády testvérek kiadásában megjelenő Legjobb Könyvek c. vállalatba. Révai testvérek megbízásából sajtó alá rendezte Jókai Mórnak ama műveit, melyek a 100 kötetes nemzeti kiadásban nincsenek meg, összesen húsz kötetre valót gyűjtött össze. Szerkesztette 1902-től a Kincses Kalendáriumot, melynek cikkeit nagyobbrészt ő írta.

• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.