Quick Facts
Biography
Báró tótprónai és blatnicai Prónay László (1735 – Pest, 1808. október 28.) alispán, Turóc és Csanád vármegye főispánja, tanácsos, több vármegye királyi biztosa, közjogi író.
Élete
1763-tól Nógrád vármegye másod-, 1765-től első alispánja. 1770-ben bárói rangra emeltetett, emellett József császár királyi helytartósági tanácsosa lett. 1787-től belső titkos tanácsos. Turóc vármegye főispánja, valamint Zólyom, Hont, Liptó, Gömör és Árva vármegyék adminisztrátora és királyi biztosa. II. József halála után helyreállt a hagyományos vármegyei beosztás. Az 1790. május 3-i megyegyűlésen Csanád vármegye főispánjává választották, a posztot haláláig töltötte be. Nagy pártfogója volt a magyar nyelvnek és az irodalomnak. Az országgyűlésben ő volt az egyik, aki a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett munkálkodott.
Családja
A család Turóc vármegye legrégebbi törzsökös családja közé tartozott, már 1279-ben birtokuk volt Tót-Próna. I. Ferdinánd magyar király 1536-ban megerősítete ősi nemzetségükben a családot. 1736-ban a család bárói és nemesi ágra szakadt.
Prónay László a bárói ágban született, neves fivére, Prónay Gábor főispán volt. Két nevesebb gyermeke született:
- Lajos (?), aki Albert édesapja
- Sándor (1760-1839)
Művei
- Cogitata de hereditariis et perpetius comitatuum supremis comitibus (Pozsony, 1826)
- Opinio de comite Temesiensi innumerum regni baronum jure postlimini reponendo deputationi regnicolari politicae substrata (Pozsony, 1826)
Források
- Halmágyi Pál dr.: Báró Prónay László = Makói História 1997/1.