László Megay

Ifj. Megay László (Pécs, 1941. július 7. – Budapest, 1998. október 3.) József Attila-díjas (1995) magyar író, újságíró.

Szülei: id. Megay László (1907-1964) radiológus, egyetemi tanár és Koller Mária (1915-1978) voltak. Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte el. 1960-1970 között rézkarcnyomdászként dolgozott. 1970-ben a MÚOSZ Újságíró Iskolát is elvégezte. 1970-1971 között a Képzőművészeti Lektorátus munkatársa volt. 1971-1981 között vidéki, üzemi lapoknál - a Tolna Megyei Népújság, a Kisalföld - volt újságíró. 1981-1989 között a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1989-1990 között a Magyar Fórum, majd a Pesti Hírlap főmunkatársa lett. Később dolgozott az Üzlet című újságnál, majd a Magyar Televízióban.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Gyermekverseket, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő műveket, drámákat, szociográfiákat, tárcákat írt.

• A foglyot etetni kell (ifjúsági regény, 1972)
• Varázsfüvek (ismeretterjesztő, 1972)
• Vásárban (verses képeskönyv, 1973)
• A nagyfülű krokodil (ifjúsági regény, 1975)
• Ezer mesterség (ismeretterjesztő, 1975)
• Könyves könyv (ismeretterjesztő, 1976)
• Hány perced van? (ismeretterjesztő, 1978)
• Három torony, egy város (ismeretterjesztő, 1980)
• Este a Kandúrnál (regény, 1984)
• A mindentudó himpellér (meseregény, 1986)
• Egy szomorú martalóc balfogásai (1989)
• Négy könnyű darab (színművek, 1997)
• Egy régi világban. Sorsképek; szerk. Koncz Mária; Manuscript Bt., Bp., 2013

• A Művelődési Minisztérium Nívódíja (1974-1975)
• Gorkij-diploma
• Év Gyermekkönyve díj (1987)
• József Attila-díj (1995)

• Kortárs magyar írók