Lajos Török

Szendrői gróf Török Lajos (1748. október 7. – Nagykázmér, 1810. június 23.) szabadkőműves főmester, kassai tanulmányi kerületi igazgató, pedagógiai szakíró, országgyűlési követ, Kazinczy Ferenc apósa.

1748. október 7-én született, édesapja Török József (1714–1776) kancelláriai tanácsos és kamarai elnök, anyja Pfeffershoven Katalin volt. Családját 1774. december 28-án Mária Terézia grófi rangra emelte, mely házassága előtt két esztendővel történt. 1776. augusztus 25-én házasságot kötöttek Roggendorf Alojzia (Louise) (1754. február 14. – ?) grófnővel. Három gyermekük született: Josef, Sophie és Marie-Susie. Később Sophie lánya 1804. november 11-én férjhez ment Kazinczy Ferenchez.

II. József császár akaratából 1785 és 1795 között a kassai tanulmányi kerület igazgatója, ebben a tisztségben a fiatal Kazinczy Ferenc felettese volt. Kassai tartózkodása idején röpiratokat, cikkeket jelentetett meg, valamint szabadkőműves páholyt létesített.

Őt magát feltehetőleg már az 1770-es években szabadkőművessé avatták Bécsben. Első páholyát az Erényes kozmopoliták névvel alapította Miskolcon, de ez már 1788 körül megszűnt.Következő páholya az Égő bokorhoz nevet viselte, melynek központja immáron Kassán volt. Ez a páholy is rövid életűnek bizonyult, majd az 1790-es években újraalapította A rendíthetetlen erényhez névvel. A páholy tagjai, Török Lajos jelenléte miatt, haladó gondolkodású nemesek és polgárok voltak, példának okáért: Dobay Dániel, Viczay József, Fried Sámuel, Stetz Gáspár, valamint nem utolsósorban Kazinczy Ferenc. A 18. század végén Kassán kemény ideológiai harcok dúltak a szabadkőművesség jövőjéért. Ebben a korszakban a szabadkőműves páholyokat számtalan váddal illették, közülük a legsúlyosabb a jakobinusokkal való együttműködés volt.

A magyar jakobinus mozgalom elfojtása és a szabadkőművesség monarchiabeli betiltása után az állam oktatási intézményeit gondosan megtisztították, ez okozta Török Lajos vesztét is. Az Immanuel Kant gondolatait terjesztő gróf Török Lajost 1795. november 6-án menesztették pozíciójából. A szabadkőműves mozgalom majd fél évszázadig megszűnt Kassán.

Ezt követően visszavonultan élt 1810. június 23-án bekövetkezett haláláig.

Török Lajos személye nem irodalmi munkásságáról ismert elsősorban, hanem arról, hogy Kazinczy Ferenc apósa volt. Az 1790-es években két röpiratot jelentetett meg, a Conspectus regiminis formae regnorum Angliae et Hungariae-t és a Dissertatio statistica de potestate exequente regis Angliae-t, melyeket sokáig Barits Adalbert (1742-1813) műveinek tulajdonítottak. A későbbi korok irodalomtörténészei azonban véglegesen bebizonyították, hogy Török Lajos írásairól van szó. A két röpirat amiatt különleges, hogy Magyarországon elsőként fejti ki azt a gondolatot, hogy a magyar és az angol alkotmány hasonló egymáshoz, ugyanis Európa többi abszolutisztikus államához képest, ebben a két országban csak a király és az országgyűlés együttműködése hozhat törvényeket. Ez a gondolat nagy visszhangot keltett a kortársakban és sokáig meghatározta a közjogi és politikai gondolkodást.

Igazgatói teendői, valamint szabadkőművesi foglalatossága mellett szenvedélyes vegyész volt, az alkimistákkal és a rózsakeresztesekkel is kapcsolatba hozták. A Bécsből Magyarországon elterjedt rózsakeresztes mozgalom leglelkesebb apostola maga Török Lajos gróf volt, s szabadkőműves páholyában is minél több embert próbált megnyerni a titkos mesterkedéseknek. Későbbi vejét, Kazinczy Ferencet is többször kívánta bevonni alkímiai kísérleteibe, de Kazinczy mélységes iszonyatot érzett a maradinak tartott mesterség iránt, s meg is vetette gróf Török Lajost emiatt.

A vegyészeti kísérletek során megfigyelteket később kötetben adta ki:Neue durch Erfahrung bewahrte Theorie der Heilkunde nach kosmologish-fysiologisch-chemischen Grundsatzen.

Művei

• Etwas von der guten Erziehung der Kinder, Pozsony, 1789. (Az ifjúság neveléséről)
• Conspectus regiminis formae regnorum Angliae et Hungariae, Kassa, Ellinger, 1790. (Magyarország és Anglia alkotmányának, kormányzati formájának összehasonlítása)
• Dissertatio statistica de potestate exequente regis Angliae, Kassa, Ellinger, 1790. (Hasonló az előzőhöz, a végrehajtói hatalmakról írt tanulmány)
• Neue durch Erfahrung bewahrte Theorie der Heilkunde nach kosmologish-fysiologisch-chemischen Grundsatzen, Kassa, 1803. (Orvostudományi, kémiai témájú javaslatok)
• Néhai gróf Török Lajosnak cholera ellen alkalmazott Rusz tincturája, s az ezen üldözött gyógyszer fényes sikerének okiratai… Kiadta: Garzó Gyula, Kecskemét, 1873.

Kazinczy Ferenchez írt három levele megtalálható a Kazinczy Ferenc Levelezése I. és IV. kötetében.

• ECKHARD Sándor, Magyar rózsakeresztesek, Minerva, 1(1922), 208‒223.
• Magyar életrajzi lexikon I-IV., szerk. KENYERES Ágnes, Bp., Akadémiai, 1967‒1994.
• KÓSA János, Török Lajos irodalmi munkásságához, ItK, 1(1948), 45‒49.
• SZINNYEI József, Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti‒Zsutai), Bp., Hornyánszky, 1914.