Kecskeméti Károly

Kecskeméti Károly Budapesten született 1933-ban. Apja, Kecskeméti György tanár volt, majd a Pester Lloyd újságírója lett; 1944 áprilisában elhurcolták, és júliusban Auschwitzban megölték. Apai nagyapja Makón volt rabbi, illetve a szegedi egyetemen oktatott magántanárként, több könyvet írt a zsidó irodalomról és történelemről; feleségével együtt ő is 1944-ben halt meg koncentrációs táborban. Anyai nagyanyja szintén egy rabbi, a szegedi Lőw Lipót leszármazottja (unokája) volt, egyik testvére volt Lőw Immánuel; az anyai nagyapa az Államépítészeti Hivatal mérnöke volt.

A második világháború követően másfél évet töltött Franciaországban, majd hazatérve az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1951-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg, majd egy év után átiratkozott az ELTE Történettudományi Karára. 1956-ban szerzett történész-levéltárosi diplomát, Tök község 18-19. századi lakosságáról írott szakdolgozatának témavezetője Szabad György volt; e munka elkészítésével egyidejűleg, mint levéltáros, rendezte a községi iratanyagot is a Pest Megyei Levéltárban.

1955-ben kezdett levéltárosként dolgozni, gyakorlóévét a Soproni Állami Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban töltötte. 1956 júniusában a Budapesti 2. sz. Állami Levéltárban (a későbbi Pest Megyei Levéltárban) helyezkedett el segédlevéltárosként, de a forradalom után, novemberben emigrált. 1957 januárjában már Párizsban kapott ideiglenes szerződéses állást a France d’Outre-Mer minisztérium levéltárában, miután pedig elvégezte a nemzetközi levéltári szaktanfolyamot, 1957 júliustól a francia Nemzeti Levéltár (Archives nationales) szerződéses levéltárosa lett az intézmény nemzetközi levéltári tanfolyammal foglalkozó osztályán. 1980-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Sorbonne-on, francia állami doktori disszertációjának témája az 1790-1848 közötti magyar liberalizmus volt. 1986-tól a Nemzetközi Levéltári Tanács (International Council on Archives – ICA) szerződéses munkatársa lett, 1998 végén ment nyugdíjba.

Franciaországban történő elhelyezkedését követően az első években a Nemzetközi Levéltári Tanács Archivum c. folyóiratának szerkesztését végezte és a nemzetközi levéltári bibliográfia összeállításával foglalkozott. 1962-tõl 1998 végéig a levéltári tanács titkárságát vezette, közben 1964-től bekapcsolódott a "harmadik világ" levéltárügyeinek fejlesztésébe is. E minőségében 1970 decemberétől egy évet Dakarban töltött az UNESCO szakértőjeként, ahol a levéltáros képzést kellett megszerveznie a szenegáli főváros egyetemén. Nyugdíjazásáig az ICA megbízásából éveken keresztül végezte a Komintern-levéltár informatizálási tervének adminisztrálását, több levéltári tanfolyamon tanított és az Európa Tanács is megbízott különböző szakmai feladatokkal. Az 1990-es években több országban (Brazília, Kenya, Jemen, Burkina Faso, Benin, Kongói Köztársaság, Portugália) vett részt levéltár-fejlesztési programokban.

Történészként 1958-tól öt éven keresztül segítette a brüsszeli Nagy Imre Intézet munkáját, ez időszak alatt két, az intézet által kiadott forráskötet megjelentetésében is részt vett. Foglalkozott a magyar liberalizmus és parlamentarizmus történetének kutatásával, de kutatta a magyar zsidóság történetét is II. József uralkodásától 1918-ig.

• La formation professionelle des archivistes. Liste des écoles et des cours de formation professionelle d'archivistes; Unesco, Bruxelles, 1966
• La Hongrie et le réformisme libéral. Problèmes politiques et sociaux, 1790-1848; Il Centro di Ricerca, Roma, 1989 (Fonti e studi di storia moderna e contemporanea)
• Sovereignty disputed claims professional culture. Essays on archival policies; Bibliothèque royale de Belgique, Brussels, 2000
• Notes, rapports et témoignages français sur la Hongrie, 1717-1809; Institut Hongrois–OSZK, Paris–Bp., 2006 (Documenta Hungarorum in Gallia)
• Magyar liberalizmus, 1790-1848; Argumentum–Bibó István Szellemi Műhely, Bp., 2008 (Eszmetörténeti könyvtár)
• Le libéralisme hongrois, 1790-1848; Champion, Paris, 2010 (Bibliothèque d'études de l'Europe centrale)

• Kecskeméti Károly életrajza a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának honlapján
• Kecskeméti Károly a "Kolhoz"-ról - visszaemlékezés Kónya Lajos honlapján. Eredeti forrás: Deák Ágnes: "...a reformkor nem kezdet, hanem folytatás" . Interjú Kecskeméti Károllyal (Budapest, 1999. március). http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/2000_1-2/2000-1-2-15.htm
• PIM

• "Vedd ezeket az iratokat..." Jubileumi kötet az ELTE levéltár szak alapításának hatvanadik évfordulójára. Szerk. Mihalik Béla, Zarnóczki Áron. Bp., ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék–ELTE Egyetemi Levéltár.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
• Új Látóhatár; 1961/2. (Bogyay T.)
• Nemzetőr c. lap; 1975/306. (Saáry É.)
• Homályzónák. Felvilágosodás és liberalizmus. Tanulmányok Kecskeméti Károly 80. születésnapjára; főszerk. Borsi-Kálmán Béla; Sík, Bp., 2013.