József Osztróvszky

Osztróvszky József (Szeged, 1818. január 12. – Budapest, 1899. április 22.) kúriai tanácselnök, országgyűlési képviselő, polgármester.

A gimnáziumot Szegeden, a jogot Pozsonyban végezte. Az 1839-40. évi országgyűlés idején Somogyi Pozsony megyei aljegyző mellett jurátuskodott. Amikor 1840-ben letette az ügyvédi szigorlatot, szülővárosába költözött és ügyvédi irodát nyitott. Csakhamar vezérszerepet vitt a városban. Amikor Klauzál Gábor Szegedet meglátogatta, éjjeli zenével tisztelte meg a polgárság és Osztróvszky mondta az üdvözlő beszédet. Többekkel együtt megalkotta az első polgári casinót és a szegényápoló-intézetet. Ennek köszönhető, hogy Szegeden megszűnt a koldulás, de csak 1850-ig, amikor Bach báró megszüntette ezt a jótékony intézetet. 1848-ban a város első tanácsosának választották. Még ez évben a szegedi belváros és felsőváros képviselőnek választotta az országgyűlésre. A magyar kormány 1849 telén Szeged kerületére kormánybiztosnak nevezte ki. A világosi katasztrófa idején ő is a táborban volt. Kötélhalálra ítélték őt is, de ítéletét fogságra változtatták. 1855-ben kegyelmeztek meg neki és ekkor hazatért Szegedre. Az ügyvédségtől eltiltották. A trieszti biztosító társaság főügynöke lett, majd 1856-ban Pestre költözött és egyik megalapítója és felügyelője volt az első magyar biztosító társulatnak. Amikor az 1850-es évek végén tisztulni kezdett a politikai láthatár, ismét Szegeden telepedett meg és más név alatt ügyvédi irodát nyitott. Lelke volt a szegedi Deák-pártnak és 1861-ben megválasztotta a város polgármesterének. Neve elválaszthatatlanul összefügg Szeged történetével és fejlődésével. Amikor az alkotmányos közgyűléseket fölfüggesztették, leköszönt. Az alkotmányosság fölvirradása idején, amikor a bíróságokat szervezték, az igazságszolgáltatás szolgálatába lépett és fokonként fölvitte a kúriai tanácselnökségig. A másodosztályú vaskoronarend vitéze volt.

A Szegedi Hiradónak munkatársa volt.

• Az elemi biztosítás Magyarországon. Pest, 1858. (Ism. Vasárnapi Ujság. 16. sz. Németül: ford. Remellay Gusztáv. Pest, 1858.).
• Alkotmány-zsebkönyv magyar publicisták számára. Szeged, 1861.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
• Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.