József Károlyi

Gróf nagykárolyi Károlyi József Mária Béla Márton (Budapest, 1884. november 8. – Budapest, 1934. szeptember 10.), az egyik kiemelkedőbb legitimista politikus a Horthy-korszakban, nagybirtokos, Fejér vármegye főispánja, az Aranygyapjas rend tulajdonosa. Károlyi Mihály (1875–1955) politikus, miniszterelnök féltestvére.

Az ősrégi római katolikus főnemesi gróf nagykárolyi Károlyi család sarja. Édesapja gróf nagykárolyi Károlyi Gyula (1837-1890), édesanyja erdődi Pálffy Geraldine (1859-1928) grófnő volt.Apai nagyszülei gróf nagykárolyi Károlyi György (1802–1877), Szatmár vármegye főispánja, politikus, és gróf zicsi és vázsonykői Zichy Karolina (1818–1903) voltak. Anyai nagyszülei gróf erdődi Pálffy Pál (1827–1866), Pozsony vármegye örökös főispánja, nagybirtokos, és gróf nagykárolyi Károlyi Geraldine (1836–1915) voltak.

A budapesti V. kerületi főgimnázium elvégzése után a budapesti egyetemen jogot végzett és 1909-ben államtudományi doktor lett. Ismereteinek gyarapítása céljából több nagy utazást tett Angliában, Francia-, Német- és Olaszországban, Svájcban, valamint Afrikában is.

1910-ben Nagykárolyban pártonkívüli programmal választották meg képviselővé és nagyobb beszédet mondott a véderő-vitában és az indemnitásnál. 1913-ban belépett a Függetlenségi Pártba. 1917-ben Fejér vármegye főispánja lett. 1918-ban a forradalom kitörésekor lemondott állásáról és a legagresszívebb ellenfele lett a Károlyi Mihály rezsimnek. Bátyja viselkedéséről táplált elitélő nézetét nyíltan hangoztatta és ezért sokszor zaklatták. Fejér vármegye 1919 február harmadikán tartott törvényhatósági közgyűlése az ő indítványára egyhangúlag bizalmatlanságot szavazott a Károlyi-kormánynak. Ez volt az első nyilt ellenforradalmi megnyilatkozás. A kommunizmus kitörésekor Bécsbe menekült, majd Pozsonyba és Kassára ment. Itt kapta a kommün bukásának hirét és ekkor hazajött Magyarországra. Az új kormány megbízásából Székesfehérvár város és Fejér vármegye főispánja lett. Állásáról 1921. október 22.-én mondott le, néhai IV. Károly magyar király őrizetbevétele miatt.

1922. február végén követte a száműzött királyt Madeirába és csak a nemzetgyűlési választásokra tért vissza, amikor Székesfehérváron választották meg pártonkívüli legitimista programmal országgyűlési képviselővé. Rövidesen ismét kiment a királyi családhoz és ott volt IV. Károly király halálos ágyánál is. IV. Károly király halála után ugyancsak hosszú időn át tartózkodott a királyi család környezetében Funchalban, illetve Lequeitóban. Károlyi József gróf 1922-ben azt jelentette ki, hogy: "Nem politikai ambíciók, vagy nagyravágyás vittek engem az ő útjába, hanem az őseinktől örökölt hagyományos, alkotmányos királyhűség, melyet az októberi forradalmi szellemmel szemben a hitemhez és hazámhoz való ragaszkodással együtt legdrágább kincsemként őrzök". IV. Károly halála után a királyné és a királyi család ekkor hontalan volt. A lovagias XIII. Alfonz spanyol király meghívta őket Spanyolországba. 1922. április 16.-án Hunyady Ferenc gróf főudvarmester és a király öccse, Miksa főherceg megérkeztek Funchalba és április 26.-án Károlyi Józseffel együtt utaztak Madridba, a királyi család áttelepülésével kapcsolatos dolgok intézésére. 1925 elején visszatért Spanyolországból és beszámolójában szembefordult a puccslegitimistákkal.

Résztvett a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének megalapitásában és annak egyik vezető személyisége, alapító elnöke lett. Károlyi József gróf kijelentette, hogy az 1926-os jelöltséget csak mint pártonkívüli vállalhatja; elveiben pedig a keresztény és nemzeti eszméket követi. Sokat csalódott, nem eszméiben, de az emberekben, akiknek a kereszténysége olykor csak hangos szavakban nyilvánul meg; olyan emberekre van azonban szükség, akik eszményeiknek áldozatra kész harcosai is. A keresztény erkölcs a közélet tisztaságát, a belső keresztény meggyőződést, a mások meggyőződésének tiszteletben tartását és a saját anyagi érdek háttérbe szorítását kívánja meg a közérdekkel szemben. A magyar nemzeti gondolatot felül kell helyezni minden párt- és osztály érdeken. Ha a nemzeti egység gondolata nem tudja egyesíteni az egy világnézetet vallókat, akkor nagyon sötét napok köszönthetnek a nemzetre. Magyarország integritásának helyreállítását programja egyik célkitűzésének tekinti, és hisz a magyar szentkorona-eszmében, amely mindig összetartotta az egész politikai nemzetet. Hisz a magyarság Duna-völgyi küldetésében, a jog, a törvény és az igazság erejében. Minden jog Istentől származik; semmiféle forradalmat jogforrásnak el nem ismer. Hisz a magyar alkotmány sérthetetlenségében: ebből folyik az a követelmény, hogy a magyar király csak alkotmányosan uralkodhat, és a koronázás képezi a felbonthatatlan kapcsolatot a király és a nemzet között. 1926. október 3.-án ugyancsak a békés, alkotmányos eszközökkel dolgozó legitimista politika mellett foglalt állást. Az új országgyűlésbe ismét a székesfehérvári választókerület küldötte be a keresztény gazdasági és szociális párt programmja alapján, Saly Endre szociáldemokrata jelölttel szemben, nagy szótöbbséggel.

Aktív társasági életet élt: a Pannónia evezősklub alelnöke. Szatmár, Pest- és Fehérmegyében virilis bízottsági tag; a csurgói és a söregi majorátus ura Kerülete pártonkívüli függetlenségi programmal egyhangúlag képviselővéválasztotta. Az uj Ház megalakulásakor korjegyző volt. Elnöke a Fejérmegyei Gazdasági Egyesületnek, valamint számos kultur- és karitatív társadalmi egyesületnek.

Gróf Károlyi József halála után Ottó királyfi alsó- és felsősurányi gróf Sigray Antal (1879–1947) országgyűlési képviselőt bízta meg a magyar legitimista politika irányításával;Apponyi gróf halála óta Sigray Antal gróf Zichy János gróf mellett a legitimizmus egyik leghivatottabb képviselője volt.

Nagylévárdon 1913. június 18.-án feleségül vette gróf Margarete von Wenckheim (*Nagylévárd, 1892. november 30.–†Tracy-le-Mont, Franciaország, 1964. február 26.) kisasszonyt. A házasságukból született:

• gróf Károlyi István (*Fehérvárcsurgó, 1928. augusztus 8.). Első felesége, Pólya Katalin (*Budapest, 1919. szeptember 19.). Második neje, Jacqueline Siou (*Lieuvillers, Franciaország, 1922. november 2.)
• gróf Károlyi Geraldine (*Parád, 1886. december 5.–†Gardone, 1909. január 15.)