János Vanczák

Vanczák János (Pest, 1870. október 19. – Budapest, 1932. július 8.) nemzetgyűlési képviselő, 1920 és 1926 között a Népszava szerkesztője, 1918 és 1919 márciusa között a Budapesti Munkástanács egyik elnöke.

Fiatalkorában vándorútra ment Németországba, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Magyarországra való visszatérése után, 1894-től a Vas- és Fémmunkások Szaklapjának szerkesztője lett, 1897-től pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének és a Szakszervezeti Tanácsnak volt tagja. 1899-ben a budapesti lakatos ipartestület betegsegélyező pénztárának volt tisztviselője, a századforduló elejétől 1920-ig a Magyar Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének volt titkára. Ebben a minőségben volt tagja a Vas- és Fémmunkások Nemzetközi Szövetsége Vezető Bizottságának. 1905-től 1925-ig szerkesztette a Magyar Vas- és Fémmunkások Zsebnaptárát. 1918-tól 1919 márciusáig a Budapesti Munkástanács egyik elnöke volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Szövetséges Központi Intéző Bizottság és az ez által választott ellenőrző bizottság tagja volt. Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása (1920. február 17.) után ő vette át a Népszava szerkesztését. 1922-től 1932-ig országgyűlési képviselőként működött.

• A magyarországi vas- és fémipari, vas- és fémbányászati és kohómunkások helyzete és szervezkedésének szükségessége (Budapest, 1908)
• Szakszervezeti demokrácia (Budapest, Népszava, 1923, Világosság Ny.)
• A klerikális métely, vagy Mit keresnek a vallás és hit emberei a munkásszakszervezetekben (Budapest, Népszava, 1918)
• A magyar királyi államkincstár mint munkáltató (a kincstári vas- és fémipari üzemek munkásainak helyzete és munkaviszonya (Budapest, Népszava, 1918)
• Föld alatt és föld felett (regény, Mezőtúr, 1893)
• Körutazás a világűrben (regény, Budapest, 1903)
• Szakszervezeti erő (Budapest, Népszava, 1917)
• Vér és vas (versek, dalok, Budapest, Népszava)
• A "sóhivatal", vagy becsüljük meg a munkásszakszervezetek háborús tevékenységét (Budapest, Népszava, 1917)
• Dolgos emberek világa (novellák, Budapest, Népszava, 1920)
• Háborús emlékek és egyéb versek (Budapest, Népszava, 1920)
• Gyakorlati szónoklattan munkások számára (Budapest: saját kiadásban, 1907)

Szerkesztőként

• Magyar vas- és fémmunkások zsebnaptára (Budapest, Spatz Ny., 1905-1926)
• A fémmunkás (a magyarországi fémmunkások közlönye, Budapest, saját kiadásban, 1893)
• A Jakab (szocialista élclap, Budapest, Zunder-asztaltársaság, 1909-1910)
• Épület- és műlakatosok szaklapja (Budapest, Magyarországi Vas- és Fémmunkások Intéző Bizottsága, 1894-1895)

Műfordításai

• Kautsky: A demokráciától az állami rabszolgaságig (vita Trockijjal, Budapest, Népszava, 1922)
• Paul Umbreit: 25 év a német szakszervezeti mozgalomból (emlékirat, Budapest, Népszava, 1921)

• Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó
• V. J. (Népszava, 1932. júl. 9.);
• V. J. (Könyvkötők L. 1932. júl. 15.);
• V. J. (Typographia, 1932. júl. 22.);
• V. J. meghalt (Szövetkezeti Ért. 1932. júl. 15.).