Quick Facts
LibraBiography
Szűts János (Névváltozatok: Szűcs, Szücs, Szüts) (Mosonmagyaróvár, 1904. október 22. – 1976. szeptember 1.) alezredes, vívó mesteredző.
Életrajza
1922. február 4-én avatták tisztté. 1926-ban került Borsody László fővívómester mellé a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézetbe (SPOTI). 1930-ban ösztöndíjjal egy éven át az olasz mesterképző intézet hallgatója volt. 1937. november 1. nevezték kisegédvívómesternek. 1938 március végétől féléves párizsi tanulmányúton volt a Joinville-le-Pont-ban található École Supérieure d'Éducation Physique (Katonai Testnevelési Főiskola), tanította a kardvívást és tanulta a párbajtőr- és tőrvívást. Franciaországi útjáról egy tanulmányt írt, A francia vívósportról, ami a Magyar Katonai Szemle c. szaklapban jelent meg. 1941. május 1-től honvéd vívómester.
Mestere - Borsody László - nyugdíjba vonulásakor ő vette át a helyét a SPOTI kardszakán.
1945-től hadifogoly volt az egyik hírhedt francia táborban. Szabadulása után elvesztette teljes vagyonát és elvált feleségétől.
Az újraalakuló Magyar Néphadsereg állományába került. Az 1950-es években a Katonai Testnevelési Főiskolán volt tanár, valamint ezzel egyidőben a Vörös Meteornál vívóedző, később a Honvédnál oktatta kardvívást.
Élete utolsó 3 évében Parkinson-kór támadta meg. Tanítványa, Pézsa Tibor fogadta be és 1976-ban bekövetkezett halálakor ő rendezte temetését, teljes katonai tiszteletadás mellett. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra 1976. szeptember 10-én.
Kitüntetései, elismerései
- III. T. osztályú Tisztviselői Szolgálati Jel
- Erdélyi Emlékérem
- Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntető jelvény (1961)
- Mesteredző (1961)
Tanítványai
- Berczelly Tibor olimpiai bajnok
- Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes, harmincnégyszeres magyar bajnok
- Keresztes Attila olimpiai bajnok
- Kovács Pál olimpiai bajnok
- Papp Bertalan olimpiai bajnok
- Pézsa Tibor olimpiai bajnok
- Örley Szabolcs junior világbajnok
- Zarándi Csaba (1928-2003), mesteredző (1975)
Jegyzetek
- ↑ Budapest IX. kerület Timót utca 3. szám alatt működött 1932-1941. Jogutóda volt ugyanitt a M. Kir. Toldi Miklós Honvéd Központi Testnevelési Intézet 1941-1944.
- ↑ Máday Norbert: Edzett pengék. Kecskemét, 2014
- ↑ 'Számára a vívás az élet (Képes Sport, 1973. március). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
- ↑ 1940. évi rangsorolás, Vívómesterek (792. o.)
- ↑ Magyar Katonai Szemle, 1938 (8. évfolyam, 4.negyedév). A tanulmány megtalálható Máday Norbert könyvében is, 144-155. o.
- ↑ 1942. évi rangsorolás, Vívómesterek (1287. o.)
- ↑ „1945-ben francia hadifogságba esik, és megjárja a hírhedt és rettegett francia hadifogolytábort. Két társával – Imréghy Béla őrnaggyal és Somodi Béla tiszttársával - vívóakadémiát szervez, ahol bemutató vívásokat tartanak a fogolytáborban. A beléptidíj egy szál cigaretta, amit tovább cserélve élelemhez jutottak.” Máday Norbert: Edzett pengék, 25. o.
- ↑ A francia felügyelet alatt működő táborokban (kb. 140 db) becslések szerint 60-70 ezer magyar ember volt hadifogoly. Az ottani táborokban uralkodó tényleges viszonyokról számos részlet megtudható Tarcai Béla Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban (1992) c. könyvéből.
- ↑ 1944. évi rangsorolás, III. T
- ↑ Belföldi rendjelek jelzése..., illetőleg rövidítése
- ↑ 1942. évi rangsorolás, Vívómesterek szakasz, Rendjelek oszlop, E-vel jelölve.
- ↑ Oklevél
- ↑ „Nem a mindenáron újat keresést, hanem a klasszikus magyar kardvívás újraértékelését, szeretett mestereim Szabó László és Szüts János tanításait és a saját tapasztalataimat igyekeztem összegezni a villanygéppel való vívás, illetve az arra való áttérés időszakában.” Zarándi Csaba: Kardvívás, 1988. Bp., TF, 1989