János Bartók

Bartók János (szentiványi) (Torockó, 1670 körül – Torda, 1710. július 18.) erdélyi magyar unitárius lelkész, tanító.

Torockói származású volt és a tordai iskolából 1689 októberében jött a kolozsvári kollégiumba; 1695. április 27-étől 1696. április 18-áig iskolafőnök volt Kolozsvárott, amikor rektornak ment Bölönbe; de innen 1698. június 15-én Tordára helyezték át ugyanazon minőségben. 1706. április 11-étől a rektorság mellett a papi hivatalt is viselte. 1707-ben II. Rákóczi Ferencet követve, a tordai unitáriusokkal Magyarországra menekült. Valószínűleg 1709-ben tért vissza Erdélybe, ahol tordai kőházát és teljes vagyonát áldozta az unitárius templom és iskola újjáépítésére. 1710-ben pestisben halt meg.

Az unitáriusoknak vallástételek című confessióját 1708. január 19-e és május 25-e között Mándokon írta Tordai Szaniszló Zsigmonddal együtt, Károlyiné Barkóczy Krisztina kérésére. Egyes szerzők kizárólag Bartók Jánosnak tulajdonítják, de Uzoni Fosztó István egyértelművé teszi az írás közös voltát. A művet Uzoni Fosztó István Historia Ecclesiastica című kézirata is tartalmazza. Károlyiné odaadta a Confessiót Demeter Mártonnak véleményezésre és katolikus szempontú cáfolatára. Demeter Márton könyve, amely 1732-ben jelent meg nyomtatásban A Szent Háromságnak az, az, az Atyának, és Fiúnak, és Szent Léleknek. Három Valóságos Isteni Személyeknek Egy Igaz, örök, és Egyenlő Is­tenségekről való, Római közönséges, és Apostoli Anyaszentegyházának egy igaz, tökéletes, és egyedül üdvösséges Hite, Vallása, és Tudománya címen tartalmazza a szakaszokra bontott Confessiót, és az ezekre adott katolikus válaszokat.

• Kis Domokos: Confessio: Az unitáriusok vallástétele. Irodalomtörténeti Közlemények,I. évf.96. sz. (1992)83–99. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

• PIM