János Ángyán

Ángyán János (Vörösberény, 1768. március 10. – Veszprém, 1846. január 5.) református lelkész, Veszprém megyei főjegyző.

1786-ban iratkozott be a debreceni kollégium anyakönyvébe. A hittanszakot elvégezve, Hajdúböszörménybe ment királyi akadémiai rektornak. Két év múlva külföldi akadémiára ment Jenába, hol 1797–1798-ig időzött. Külföldi útjából hazatérve, Szeghalmon lett helyettes lelkész. 1807-ben Pápán, majd Pécelen tartózkodott, mint időközi lelkész. 1808-ban Veszprémben rendes prédikátornak választották, amely tisztet haláláig betöltötte.

• A virtus bérczes tetején épült dicsőség temploma. Nagy-Várad, 1807. (br Wenckheim József és br. Orczy Terézia egybekelésök emlékezetére irt vers.)
• A keresztyén ember kézi könyve. Mutschelle után németből ford. Veszprém, 1808.
• Halotti prédikácziókra való rajzolatok, Pest, 1816.
• Közönséges isteni tiszteletre mondandó templombéli imádságok. 2. kötet. U. ott, 1817. (Több kiadást ért megbővítve, így az utolsó 1835-ben jelent meg 4 részben.)
• Nevelés és tanítás tudománya. U. ott. 1822–1833. Két kötet. (Niemeyer után Chimani változatai szerint átdolgozva.)
• Az isteni külső tiszteleti rendtartásnak és eszközöknek bölcsessége prédikácziókban előadva. Buda, 1827.
• A vallás mint a királyi székeknek és a polgári alkotmánynak gyámoszlopa. Veszprém. (1830.)
• Az emberi és fejedelmi igaz nagyság. U. ott, 1835.

Kéziratban

Tanitás tudomány, Oskolai oktató szótár, Bibliai históriák, Egyházi beszédek és liturgiák, Magyarország boldogsága, valamint Naplója.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.