Horváth György

Tanulmányait szülőhelyén, Nagykanizsán és Kecskeméten végezte; 1875. szeptember 8-án lépett a rendbe és a teologiára Nyitrára ment, azután a budapesti egyetemre, ahol tanári oklevelet nyert a görög és latin nyelv és irodalomból. 1881. július 16-án áldozópappá szentelték föl. Tanárkodott Szegeden, Budapesten és 1887-től Kecskeméten működött a rend gimnáziumában mint a görög és latin nyelv tanára.

• Lukis Laras, történeti elbeszélés Bikelas Dömötör után uj-görögből ford. Bpest, 1892. (Olcsó Könyvtár 307. sz.)
• Az uj-görög nyelv. Bpest, 1894. (Különnyomat a kecskeméti kegyesrendi főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Télfy Iván az Értek. nyelv- és széptud. kör. XVI. 6. sz.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• PIM

• Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
• Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.