Gyula Molnár

Molnár Gyula (Szabadka, 1857. november 21. – Budapest, 1932. május 6.) író, jogi doktor, ügyvéd.

Müller Ede kereskedő, 1848-as honvéd főhadnagy és Reiner Mimi fia. Két évig Eisenstädter István és fia szabadkai rőfös üzletében mint inas, egy évig a Runetz testvéreknél mint gyakornok a kereskedői pályára készült; azután rövid ideig szinészkedett. 1871-ben ismét tanuláshoz látott és 1876-ban Szabadkán érettségi vizsgát tett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1884-ben Müller családi nevét Molnárra változtatta. 1886. november 3-tól mint ügyvéd működött Zomborban (Bács megyében), ahonnét 1897-ben Budapestre költözött és ott folytatott ügyvédi gyakorlatot.

Álnevei: Amaranth (költeményei alatt a Magyarország és Nagyvilágban) és Piripócsy (a humoreszkek alatt a Magyarország című napilapban).

Tárcacikkeket írt a Magyarországba és a Budapesti Hirlapba M. Gy. jeggyel (1879-1881); költeményeket a Magyarország és a Nagyvilágba (1879-1881); az Ungba, Szegedi Naplóba (1878-80); a Biharba (1878-79); még több lapba írt vezér- és tárcacikkeket, elbeszélést, költeményeket sat. Párbeszédes tárcái megjelentek a Magyar Hirlap, Magyarország, Hazánk, Pesti Napló, Pesti Hirlap és Független Magyarország c. lapokban.

Szerkesztette a Zombor és Vidékét 1881. január 1-től 1896. december 31-ig Zomborban; az “Állami Tisztviselők Közlönyét 1897. május 1-től 1900. december 31-ig és a Magyar Köztisztviselőt 1901. január 1-től 1901. december 31-ig.

• Asszonyok bűne, férjek átka. Regény. Zombor, 1882. Két kötet. (Zombor és Vidéke melléklete).
• Rangkórság, vígjáték 3 felv. Zombor, 1884. (Az 1884. a Teleki-féle pályázaton a jutalmazott mű után első sorban említtetett).
• Amaranth költeményei. Zombor, 1885.
• Első álmaim. Beszélyek, novellettek, humoreszkek, rajzok. Zombor, 1886.
• Drámai költemények. Zuard, szinmű, 5 felv. Musztafa, szinmű 5. f. Saul király, szinmű 5 f. Rövidlátók, vígj. 3. felv. Zombor, 1887. (Ism. Bácska 54., Közép-Bácska 27. sz.)
• Molnár Gyula összes művei. Zombor, 1895. Tíz kötet. (I., II. Költemények, III-VI. Dekameron, VII. Babos kendő, népszinmű 3 felv., az Erdélyi Marietta szintársulata által kitűzött 50 arany pályadíjat nyert szinmű, mely Szabadkán 1878-ban előadatott és 1883-ban is megjelent. VIII. Und, IX. Idyll, verses vígj. 3 felv., X. Modern lovagok, társadalmi dráma 4 felv. (Ism. M. Hirlap 1897. 302. sz. Németül. Budapest, 1898.).
• A nagyon jó emberek, vígjáték három felv. Bpest, 1897.
• Csuzdi világ, énekes bohózat 3 felv. Bpest, 1899.
• Homokzátonyok, vígj. 3 felv. Bpest, 1900. (Fővárosi szinházak műsora 78.; előadatott a bpesti nemzeti szinházban 1900. ápr. 6.).

Kéziratban

• Bánfi Dénes, tragédia 5 felvonásban (Szabadkán 1875-ben került szinre Kuthy Béla színtársulatánál);
• Jó parthiek, bohózat (1882-ben előadta Zomborban Dobó Sándor szintársulata);
• Nyári zivatar, vígjáték 3 felvonásban (a budapesti Nemzeti Színházban előadták);
• A papa lánya című bohózata a Magyar Színházban szintén színre került.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.