Gyula Dollinger

Dr. Dollinger Gyula (Pest, 1849. április 10. – Budapest, 1937. március 2.) orvosdoktor, egyetemi rendkivüli tanár, a magyar ortopédia megalapozója.

Középiskoláit a kegyesrendiek pesti gimnáziumában, orvosi tanulmányait ugyanott az egyetemen, a 4. tanév első felét Bécsben, a másodikat Berlinben végezte. 1874 júniusában kór-szövettani tanársegéd lett; 1875. július 17-én a budapesti egyetemen orvosdoktori oklevelet (sebészetit december 14-én, szülészetit 1877. június 16-án) nyert. Az 1876-77. tanév kezdetén a budapesti egyetem sebészeti kórházában dr. Kovács József tanár mellett műtőnövendéki ösztöndíjat nyert és 1877. június 6-án műtői oklevelet szerzett; augusztusban ugyanazon kórházban tanársegéd lett, mely állásától a tanév végével visszalépett. 1878-ban a boszniai hadjárat alkalmával a Mollináry 38. gyalogezrednél a Mokronogo melletti ütközetekben (augusztus 12-14.) csapatorvosi szolgálatokat végzett; Szarajevó bevétele után, az ott felállított tábori kórházban az egyik sebészeti osztályt vezette. A hadjáratból visszatérvén, mint volonteur járt be az egyetemi I. sebészeti kórházba. 1882-ben külföldi útra indult és a német-, franciaországi és angliai sebészeti és testegyenészeti intézeteket látogatta meg; visszatérvén útjából a budapesti egyetemen a testegyenészetből magántanárrá habilitáltatott és előadásait az 1882-83. tanévben kezdette meg, az első félévben az I. sebészeti klinikán, a másodikat magángyógyintézetében folytatta. 1885-ben az országos közoktatási tanács tagja, 1883 májusában a budapesti I. gyermekmenhely műtője lett. 1889 áprilisában az irgalmasrend budai kórházának műtői teendőit vállalta el és 1891-ben e kórház sebészeti osztályának műtőorvosává neveztetett ki. 1891. május 4-én egyetemi nyilvános rendkivüli tanári címet nyert. 1897 és 1919 között nyilvános rendes tanár volt a budapesti egyetem I. sebészeti klinikáján.

A magyar ortopédia megalapozójaként, ezen terület nemzetközileg elismert szaktekintélyeként tartják számon. Kidolgozta a gümős csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelését, a dongaláb nem véres repozíciójának, a csípőízületi zsugorodások regresszálásának, valamint az idült ficamok véres repozíciójának módszerét. Több különböző ortopédiai készüléket, csonttörések kezelésére járókötéseket készített, s a művégtag-szerkesztést is új alapokra. A dongaláb és a gacsos térd műtéti kezelését is fejlesztette, valamint a zsigeri és idegsebészet terén is jelentős munkásságot fejtett ki. Magyarországon elsőként végzett epekőműtétet, illetve a trigeminusneuralgiák sebészi gyógykezelésével is foglalkozott. 1902-ben hívta életre az Országos Rákbizottságot, ami az első rákstatisztikát készítette. A Vöröskereszt keretében megszervezte az önkéntes ápolónői intézményt, szorgalmazta az ápolónőképzést. Az első világháború alatt kórházat, utókezelő intézetet és művégtaggyárakat létesített. A Budapesti Orvosegyesület, a budapesti és az Országos Orvosszövetség elnöke volt több éven keresztül.

Orvosi cikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Orvosi Hetilap (1874. A bélhártya izomrendszerének külső körkörös rétege), Közlemények Navratil tanár korodájából, 1876. A veleszületett csipőizületi ficzam, ugyanez németül az Archiv für Clin. Chirurgie-ban, 1877. Tanulmányok Kovács József tanár sebészeti kórodájából: A nyelv gombaforma szemölcseinek tömlős elfajulása, A térdkalács előtti nyáktömlő szemölcs, Adat a tüdőlövések kórisméjéhez, ugyanezek a Langennek Archiv für clin. Chirurgieben; 1878. Levelek Serajevóból, 1880. A húgycső függő, merevencsés részének kettőzete és ennek műtéte, ugyanez a Pester Med. Chirurg. Presse-ben, 1881. Az oldalgörnye ujabb gyógykezelése, ugyanez a P. Med. Chir. Presse-ben, Gyógyult dongaláb, tudományos körutazását tárgyaló levelek, 1882. A gacsos térd kezelésének áttekintése egy műtött eset bemutatásával, A genyedő csigolya-gyulladás korai művi kezelése, ugyanez a P. Med.-Chir. Presseben 1883-ban, 1883. Kézficzam az előkar hajlító oldalán, 1884. Masszállással kezelt kóresetek, 1885. A genyes csigolya-gyulladás korai művi kezelése, ugyanez a W. Med. Wochenschriftben, Adatok a csigolyagyulladás tanához, ugyanez a P. M. Ch. Presseben, Adatok a ferde nyak kórokához és gyógykezeléséhez, ugyanez a P. M. Ch. Presseben, Adatok a gerinczoldal-görnye gyógykezeléséhez, Adatok a gacsos térd gyógykezeléséhez, különös tekintettel a Macewen-féle bütyök feletti osteotomiára, ugyanez az 1886. Wiener Med. Wochenschriftben, 1886. A hydrorrhachis osteoplasticus műtéte, ugyanez a W. Med. Ch. Presseben, Massage-zsal kezelt kóresetek, ugyanez az 1888. W. M. Ch. Presseben, 1887. Örök lékenyek-e a veleszületett és a később szerzett elferdülések? Ugyanez a W. Med. Wochenschriftben, Az angolkóros alszárelhajlások kezelése csontátvéséssel, 1888. Az első 130 térdizületi zsugorodás és merevségnél tett kórtani gyógykezelési tapasztalataim, 1889. Adatok a gümőkóros csontbántalmak jodoformkezeléséhez, ugyanez a Centr. f. Chirurgie-ban, Adatok a gümőkór öröklési kérdéséhez, ugyanez a Centr. f. Chirurg.-ban, 1890. Az alsó végtagokon végzett osteotomiáról, Néhány szó a draincső nélküli sebekezeléshez, 1891. A gümős csípőizületi lob, zsugorés merevség gyógykezelése, ugyanez az 1892. Deutsche zeitschrift für orthop. Chirurgie-ban, A bélsipolyok gyökeres műtétének és a féregnyujtvány csonkításának egy gyógyult esete, 1892. A fanizület resectiója a fancsontok izületi végeinek necrosisa miatt, A Macewen-féel radicalis sérvműtét két esete, Gyomorsipolyképzés rákos bárzsingszükülés miatt); a Gyógyászatban (1880. Kovács József tanár igazgatása alatt álló egyetemi sebészeti kórház működésének kimutatása az 1877-78. tanévben), a Wiener Med. Wochenschriftben (1886. Messungen zur Gypspanzerbehandlung der Skoliose), a Centralblatt für Chirurgie-ban (1888. Das Zurückbleiben im Wachsthume der kranken Exremität bei tuberkulöser Kneigelenksentzündung, 1889. Wann soll der tuberculose Wirbelabscess geöffnet werden, 1891. Schenkelhalsbruch geheilt mit Silberdrahtnath, Ein Fall von Spondylosithesis), a Magyar Orvosok és term. Munkálataiban (XX. 1880. A hugycső merevencses részének kettőzete és ennek műtéte), a Term. Közlönyben (1887. 1890-91. cikkek), a Magyar Orv. Archivumban (1891. A hűdött izületek műtéti rögzitése gyermekhűdésnél, ugyanez a Centr. f. Chir.-ban, francziául is megjelent, Az erős állandó villamos áram hatása az idült gümős izületi lobokra.) Mind ezen czikkek különlenyomatban is megjelentek.

• A massage, gyakorló orvosok számára. Budapest, 1884. (Orvosi könyvkiadó-társulat Kiadványa XLIV. Ism. Orv. Hetilap. 2. átdolg. és magyarázó kórtörténetekkel bőv. kiadás. Budapest, 1887.)
• Az emberi test elferdüléseiről. Budapest, 1887. (Népszerű term. előadások Gyűjteménye 58.)
• Die Massage für praktische Aerzte und Mediziner. Stuttgart, 1890.
• A gyermekek egynehány elgörbüléséről. Budapest, 1890.
• Orvosi jelentés az ifjuság testi neveléséről. Budapest, 1890.
• Az ifjuság testi neveléséről. Budapest, 1891. (Két jelentés; a második Suppan Vilmosé. Ugyanez németül. Stuttgart, 1891.)
• A gyermek testi ápolásáról. (Budapest, 1891. Többekkel együtt.)
• A IV. szünidei orvosi cursus tervezete. 1891. szept. 7-től 19-ig bezárólag. Budapest, 1891.

1. ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
• A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.