peoplepill id: gyoergy-peter
GP
Hungary
1 views today
1 views this week
György Péter
Közgaszdász

György Péter

The basics

Quick Facts

Intro
Közgaszdász
Places
Work field
Gender
Male
Place of birth
Budapest, Hungary
Place of death
Budapest, Hungary
Age
65 years
Family
György Péter
The details (from wikipedia)

Biography

Péter (Pikler) György (Budapest, 1903. március 30. – Budapest, 1969. január 4.) matematikus, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok doktora (1967). A reformközgazdászok közé tartozott. 1948-tól 1968-ig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke volt.

Testvére, Ferenc: mérnök; felesége: Pikler Emmi: orvos, írónő; gyermekei: Tardos Anna, Pikler Éva, Péter József, Péter János.

Péter György kiemelkedő szereplője volt a legújabb kori magyar történelemnek, aki sorsával egy meghatározott kelet-közép-európai értelmisége magatartást mintázott meg. Tragikus sorsa a történelmi kudarc ellenére, és tán éppen ezért: emlékezésre és elemzésre méltó.

Élete

1903. március 30-án Budapesten született. Apja Pikler J. Gyula orvos és szociológus, aki 1887-től a fővárosi Statisztikai Hivatalban dolgozott, annak 1906-tól 1917-ig aligazgatója volt.

Pikler György Bécsben találkozott Emilie Madeleine Reichhel, akivel 1930-ban összeházasodtak, majd Triesztbe (Olaszország) költöztek. A férj ekkor középiskolai matematikatanárként dolgozott.

1932-től részt vett a munkásmozgalomban, 1935-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának a tagja. 1936-ban letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték. A második világháború végéig, kilenc évig börtönben és koncentrációs táborban volt.

1945 után Szegeden alpolgármester és városi tanácsos, majd 1948-ig Budapesten az Országos Társadalombiztosítási Intézet vezérigazgatója lett. 1948-ban megbízták a Központi Statisztikai Hivatal irányításával.

1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre.

A statisztika tudományának fejlődése Magyarországon az 1950-es években

Az egyetemi oktatás mellett több statisztikai tanfolyam és később három statisztikai középiskola megszervezésére, valamint két tudományos intézet – a Népességtudományi Kutatóintézet és a Gazdaságkutató Intézet – létrehozására került sor, továbbá 1958-ban – Európában másodikként – tudományos folyóirat is indult Demográfia címmel.

Az 1956-os forradalom után revizionistának tekintették, de nem váltották le. 1963-tól Nyers Rezső munkatársa a gazdasági mechanizmus reformjában.

1964-től a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Homályos érmecsempészési ügybe keverték, s bár bűncselekményt nem követett el, 1968. decemberében őrizetbe vették. Ekkor szívproblémákkal a Belügyminisztérium kórházában tartották fogva, ott hunyt el tragikus körülmények között, állítólag öngyilkos lett.

Péter György a temetetlen halottak közé tartozik, aki – noha 1969-ben halt meg – nem kapta meg az intellektuális és erkölcsi végtisztességet.

A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjeként

Péter György nevéhez fűződik a KSH átszervezése, a korábbi statisztikai szemlélet és gyakorlat megváltoztatása. Hivatali tevékenysége során első nagy feladata az 1949. évi népszámlálás végrehajtása volt. Az 1960. évi népszámlálásnak már az előkészítése és a végrehajtása is az ő vezetésével történt. Ennek a népszámlálásnak a szervezési, végrehajtási és feldolgozási tervei az 1970. és 1980. évi népszámlálási programok kidolgozásához is alapul szolgáltak.

Vezetői tevékenységének első éveiben kifejlesztette a központi tervgazdálkodás és tervutasításos irányítási rendszer statisztikai bázisát, az államosított vállalatok gazdasági tevékenységének teljes körű, gyakori és részletes megfigyelését az iparban és a gazdaság többi termelő ágazatában.

Irányításával került sor a nemzetijövedelem-számítás megszervezésére, majd később egy tágabb koncepciójú népgazdasági mérlegrendszer bevezetésére, amely az anyagi termelés mellett a szolgáltatásokat is felölelte, és felépítése folytán alkalmas volt többirányú nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is.

Az életszínvonal-számítások továbbfejlesztését jelentette ebben az időszakban a lakosságon belüli jövedelmi különbségek rendszeres bemutatása, valamint a már 1949-ben megindított háztartás-statisztika.

Jelentős hangsúlyt helyezett az elemző értékelésekre, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok problematikus kérdéseit vizsgálták. Támogatta a részvételt a különböző nemzetközi statisztikai tudományos intézményekben és munkálatokban, így a lakosság fogyasztásának országok közötti összehasonlításában.

A Központi Statisztikai Hivatal elnökeként felismerte az ötvenes években keletkezett gazdasági problémákat, és hamarosan közzétette gondolatait a Társadalmi Szemlében. A Közgazdasági Szemlében pedig összegezve megfogalmazta, hogy olyan gazdasági rendszerre van szükség, amely a vállalatok önállóságára és felelősségére épít. Később eljutott a tényleges nyereségérdekeltség és a piac szerepének a felismeréséhez is.

Fontosabb művei

  • Általános statisztika (egyetemi tankönyv, Budapest, 1952)
  • A szocialista statisztikáról (Rédei Jenővel, Budapest, 1954)
  • A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban (Budapest, 1956)

Irodalom

  • A magyar szocialista statisztika harmincéves útja (Statisztikai Szemle, 1979. 10. sz.) Online változat
  • Borsányi György - Hegedűs B. András: Egy reformközgazdász emlékére – Péter György (1903–1969) Tudományos ülésszak 1992. április 24-én (Cserépfalvi Könyvkiadó – T-Twins Kiadó, 1994)
  • Maltsik Balázs: Péter György közgazdasági reformelképzelései 1953–1956
  • Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 575–577. o. ISBN 978-963-235-449-1

Jegyzetek

  1. a BnF általános katalógusa. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. MTV - Modern képmesék
  3. Hegedűs B. András az Egy reformközgazdász emlékére - Péter György (1903-1969) című kötet társszerzője.
  4. Ki kicsoda Magyarországon? (allamszocializmus.lapunk.hu)
  5. Kronológia – 1969
  6. Kornai János az Egy reformközgazdász emlékére – Péter György (1903–1969) című kötet társszerzője.
  7. Egy reformközgazdász emlékére című könyv adatai.
  8. Recenzió: Egy reformközgazdász emlékére

További információk

The contents of this page are sourced from Wikipedia article. The contents are available under the CC BY-SA 4.0 license.
Lists
György Péter is in following lists
comments so far.
Comments
From our partners
Sponsored
Credits
References and sources
György Péter
arrow-left arrow-right instagram whatsapp myspace quora soundcloud spotify tumblr vk website youtube pandora tunein iheart itunes