Géza Lukachich von Somorja

Somorjai báró Lukachich Géza, szül. Lukachich Géza Ákos Dezső, tévesen olykor Lukacsics (Kassa, 1865. március 29. – Budapest, 1943. december 25.) császári és királyi altábornagy, katona szakíró. Az első világháborúban kezdetben Szerbiában, majd az olasz fronton harcolt. Az isonzói fronton volt parancsnok, s Monte San Gabrielenél a 20. honvéd gyaloghadosztállyal jelentős sikereket ért el (1917 szeptember-október). Ezért megkapta a tiszti arany Vitézségi Érmét. 1918-ban négy napig Budapest katonai parancsnoka volt.

22 évesen lett hivatásos tiszt, majd elvégezte a hadiiskolát, és a honvédséghez került. 1911-től kezdve ezredparancsnok volt a monarchia hadseregében. Az első világháborúban kezdetben az olasz fronton, 1916 novemberétől az oroszon, a következő év augusztusától ismét az olasz fronton harcolt, Doberdónál és Isonzónál volt hadosztályparancsnok, hírhedt volt a szökevények szembeni kegyetlenségéről. 1917. augusztus 17-én Mária Terézia Rendet, ezzel együtt pedig bárói címet, és nemesi előnevet (somorjai) is kapott. 1918-ban a hátországi biztosító csapatok parancsnokaként tevékenykedett. 1918. október 26-án Budapest katonai parancsnoka lett, és mindent megtett a különböző megmozdulások elfojtására, ám az őszirózsás forradalom alatt a népharag elől megmenekült, mivel a Nemzeti Tanács letartóztatta (október 30.). A következő évben nyugállományba vonult, és létrehozta a NYUKOSZ-t (Nyugalmazott Katonatisztek Országos Szövetsége), amely vezetőjeként működött, egészen 1943-as haláláig. Mindeközben pedig a Háztulajdonosok Országos Szövetsége elnöke. 1943. december 25-én reggel 4 órakor halt meg Budapesten, a III. kerületben.

Lukachich és családjának sírja Budapesten. Új köztemető: 29/2-1-14K.

A Lukachich család sarja, apja Lukachich József, anyja Szlexy Laura. Felesége Halmos Erzsébet Gizella volt. Két gyermekük született: Lukachich Eleonóra Viktória (1902–?) és Tömösváry Tivadarné Lukachich Erzsébet (1903–?)

• Magyarország megcsonkításának okai (Budapest, 1932., a NYUKOSZ kiadása)
• A Doberdó védelme az első isonzói csatában (Budapest, 1918., Athenaeum Kiadó, online elérés)

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Lukachich Géza. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 25.)
• Ki kicsoda az első világháborúban?- Lukachich

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Géza Lukachich von Somorja című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

• Földes Mihály: Viharos tavasz (r., Bp., 1963)
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• (cím nélkül) .Esti Kurír,(1943. dec. 27.)