Ferenc Török
Quick Facts
Biography
Báró enyingi Török Ferenc (1530-as évek eleje – 1571. február) nagybirtokos magyar főnemes, dunántúli főkapitány.
Élete
A nemesi enyingi Török család sarja. Enyingi Török Bálint és báró Pemfflinger Katalin kisebbik fia. Dunántúli főkapitány, nagybirtokos főúr. A reformáció terjedését apjához és bátyjához hasonlóan hathatósan támogatta, amiről Bornemisza Péter és Huszár Gál is megemlékezik. Egy alkalommal azonban királyi megrovásban is részesült egy katolikus pap nyilvános kigúnyolása miatt. Kiváló hadvezér és katona. Az 1550-es években az akkor még családi birtokuknak számító Szigligetet meglepetésszerűen megrohanó török csapatokat elűzte, 1556-ban a Kaposvárt gyáván elhagyó Széll Péter kapitányt felakasztatta. 1566-ban a Veszprémet visszafoglaló királyi seregek egyik fővezére. Egy alkalommal párviadalra hívta ki a budai pasát is, ám az – Török Ferenc kiváló bajvívó hírében állott – vonakodott ellene kiállni. Bátyjával, enyingi Török Jánossal úgy egyezett meg, hogy a család magyarországi birtokait az ő, az erdélyi birtoktesteket pedig János utódai öröklik. A Török család magyarországi vagyona az Oszmán Birodalom térhódítása következtében mintegy a felére csappant: Szigetvárt, apja fogságba esése után nem sokkal a család átmeneti nehéz helyzete miatt a királynak engedték át. Simontornya, Ozora, Szabadka, Cserög, Futak és Enying pedig a hódoltság területébe olvadt. 1567-ben azonban Török Ferenc újra a királyság leggazdagabb birtokosa lett: sógora, guti Országh Kristóf országbíró halálával a kihalt Országh család vagyonát is megörökölte. Még az 1550-es évek közepén feleségül vette guti Országh Borbálát, akitől négy gyermeke született: Török István, a későbbi pápai főkapitány, Zsuzsanna bedegi Nyáry Pálné és Fruzsina homonnai Drugeth Istvánné. Ilona nevű leánya hajadonként halt meg.
Források
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- Nemeskürty István: Bornemisza Péter és kora
- Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet (III. kötet)
- Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok