Ferenc Hertelendy

Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferenc Szerafin Mihály (Lesencetomaj,Zala vármegye, 1859. szeptember 13. – Lesencetomaj,Zala vármegye, 1919. május 19.), főrendiház tagja, zalai és később temesi főispán, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" elnöke, földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.

Az ősi dunántúli nemesi származású hertelendi és vindornyalaki Hertelendy családban született. Apja, Hertelendy Kálmán (1820-1875), Zala vármegye főispánja, anyja, nagymádi és várbogyai Bogyay Leontin (1830-1870) volt. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károly (1786–1861), alispán, földbirtokos, aki Deák Ferencnek volt a követtársa a pozsonyi országgyűlésen, és nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883) úrnő voltak. Anyai nagyszülei várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803-1875), királyi kamarás, Zala megyefőnöke, és várbogyai és nagymadi Bogyay Eleonóra (1808-1883) asszony voltak. Keresztszülei, kehidai Deák Ferenc (1803–1876), politikus, országgyűlési követ, miniszter, a „Haza Bölcse”, valamint özvegy hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Károlyné nedeczei Nedeczky Terézia (1792-1883) asszony voltak.

Középiskolát Budapesten és Pozsonyban végezte, államtudományi jogból Budapesten szerzett oklevelet. Tanulmányai befejeztével először katona, huszár főhadnagyként szolgált, és lesencetomaji birtokát kezelte. 1883-ban, 24 éves korában a marcalii kerület megválasztotta egy izben képviselőjévé; 1884-től mérsékelt ellenzéki programmal országgyűlési képviselő 1887-ig. Azután hosszú ideig nem volt tagja a háznak, mignem 1900-ban a néppárti Mócsy Antal halála után a tapolcai kerület nagy többséggel a Szabadelvű Párt programjával képviselőjévé választotta Hertelendy Ferencet, aki ugyanabban az évben lépett be ebbe a pártba.

1903-ban Zalamegye főispánjává nevezte ki a király, és ezzel azonnal az országgyűlési képviselői állásáról lemondott. 1904-ben Andrássy Gyula gróffal együtt kilépett a szabadelvűpártből. 1903. december 19.-e és 1906. február 14.-e között Zala vármegye főispánja volt. Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság alatt Hertelendy Ferenc főispán állást foglalt és 1905. június 22.-én lemondott tisztségéről. Hertelendy Ferenc elhagyta helyét, amelyet a vármegye egész közönségének osztatlan lelkesedése közben foglalt el. A közönség szeretete és elismerése kísérte, amikor alkotmányos érzéséből fakadó hazafias aggodalmai miatt megvált állásától, amelyet szülővármegyéje iránti szeretettel, tudással, nagy körültekintéssel és pártok fölött álló igazságérzettel töltött be.

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre bandériumot szerveztek, hogy a vármegyét képviselje az uralkodó előtt: Zala vármegye 1896. március 10.-én tartott rendkívüli közgyűlése után nemes Csertán Károly alispán felhívásban fordult a megye hölgyközönségéhez, hogy készítsék el a megye zászlaját a bandérium számára, és a zászló elkészítéséhez szükséges anyagiakat adományok gyűjtésével teremtsék elő. Május végére elkészült a lobogó, felállt a 15 tagú bandérium, melynek vezetője gróf németújvári Batthyány József (1858–1922), és egyik tagja maga a 37 éves Hertelendy Ferenc volt.

Csengeri Háczky Kálmán (1828–1904), földbirtokos 16 évig töltötte be a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöki tisztét, és 1898-ban lemondott. 1898. szeptember 25.-ei megválasztása óta Hertelendy Ferenc a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöki tisztét 21 évig látta el egészen haláláig, 1919-ben; ekkor Malatinszky Ferenc alelnök vette át az elnöki teendőket. 1919. szeptember 11.-én dr. Tarányi Ferencet választották meg egyesületi elnökké.

Később, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke. 1908–1910 között temesi főispán. Számos közgazdasági írása jelent meg, többek között a „Borászati Lapok” c. szakfolyóiratban. Igen tevékeny résztvevője volt a közgazdasági életnek.

1919. május 19.-én a lesencetomaji kastélyában saját pisztolyával öngyilkos lett.

Házasságai és gyermekei

Kenézlőn, 1887. október 20.-án feleségül vette leéki és kenyézlői Farkas Mária Etelka Sarolta "Adél" (*Kenézlő, 1863. június 6.–†Lesencetomaj, 1889. január 31.) kisasszonyt, leéki és kenézlői Farkas Ferenc (1835-1914), földbirtokos, és dévaványai Halassy Ida lányát. A házasságukból egyetlen leány született:

• Hertelendy Ferdinanda Leontina "Nandine" (*Lesencetomaj, 1888. szeptember 13.–†?). Férje, kiskamoni dr. Szalay Géza (*Déva, 1878. szeptember 21.–†?) temesmegyei nagybirtokos.

Felesége halála után, majd Galsán, 1894. augusztus 26.-án vette gyulai Gaál Iréne Krisztina Mária Ilona (*Győr, 1874. március 29.–†?) kisasszonyt, akienk a szülei gyulai Gaál Ödön (1842-1904), és magurai Augusz Ilona asszony voltak. Második házasságából származott:

• Hertelendy Ferenc Mária Ödön Gábor (*Lesencetomaj, 1895. július 7.–†?).