Ernő Bresztovszky

Bresztovszky Ernő (Rimaszombat, 1882. november 7. – Bécs, 1922. február 18.) magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító, aki 1904-ben lefordította az Internacionálét.

Bresztovszky Ede és Gryneus Vilma gyermeke, testvére volt Bresztovszky Ede író, újságíró és Bresztovszky Béla gépészmérnök. Nagyváradon tanult, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, 1903 és 1921 között a Népszavánál dolgozott, Garami Ernő mellett a lap segédszerkesztője volt. Közgazdasági, politika, szociológiai és szociálpolitikai tárgyú cikkei voltak, amelyek a Népszava mellett a Szocializmusban, a Nyugatban, illetve munkásszaklapokban jelentek meg. 1909. augusztus 13-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gárdos Máriával, Grünfeld Mór és Müller Janka gyermekével, akitől 1911-ben elvált. 1912. június 24-én Budapesten, a II. kerületben kötött házasságot Földessy Margit Irénnel, Földessy Károly és Keresztes Anna gyermekével. A házasságuk 1916-ban felbontatott. Az első világháború idején súlyos tüdőbajt kapott.

1909-ben Csizmadia Sándor támadást indított Ady ellen a Népszavában, mondván a „polgári nyafogásnak” nincs helye a munkások lapjában. Bresztovszky a kialakuló vitában Ady mellé állt, azonban kritikával illette mind Babitsot, mind pedig a Nyugat más költőit. 1922-ben Bécsben halt meg.

Marxot, illetve Zolát is fordított, az általa szerkesztett Proletárok verseskönyve c. antológiát 1913-ban adták ki. Szépirodalmi munkáit, cikkeit és tanulmányait a Népszaván és a Szocializmuson kívül a Világosság, a Munka szemléje, a Nyugat, a Munkásügyi Szemle, a bécsi Arbeiterzeitung, valamint különféle munkásszaklapok s más lapok és folyóiratok közölték.

• A tömegsztrájk kiskátéja (Bp., 1903)
• Vasutasok lázadása (Bp., 1904)
• Alkotmányt Magyarországnak (Bp., 1905)
• Általános sztrájk és választójog Magyarországon (Bp., 1907)
• Magyarország fekete statisztikája (Bp., 1908)
• Jön a halálcsillag: rémlátások és valószínüségek (Bp., 1910)
• Művésznyomor, művészgőg és egyéb elmélkedések (Bp., 1911)
• Proletárok verseskönyve (Bp., 1913)
• Miért?… Zsoltárok és emlékezések (Bp., 1919)

Főbb műfordításai

• Émile Zola: A malom ostroma
• Émile Zola: Igazság
• Émile Zola: A patkányfogó
• Marx és Engels válogatott művei

• Bresztovszky Ernő. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 16.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai, 1967. 265. p.
• Társadalmi Lexikon. Szerk. Madzsar József. Bp., Népszava–Könyvkereskedés, [é. n.]. 86. p.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 276. p.

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2001.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Internetes anyagok

• Bresztovszky Ernő: A mozi. Nyugat,18. sz. (1908)
• Bresztovszky Ernő: Makrokozmosz en mikrokozmo. Nyugat,(1910)

Újságcikkek

• Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején (Századok, 1960)