Bohuniczky Szefi

Vidéki középbirtokos családban nőtt fel, Csibehegy-pusztán. Szülei többször vendégül látták Jókai Mórt és ismerősük volt Kaffka Margit is. Tízévesen Eperjesre, az angolkisasszonyok zárdájába küldik tanulni. Az ottani szokás szerint zongorázni, kézimunkázni tanították, de a nyelvtani szabályokra nem. 15 évesen, miután nővére tüdővészben meghalt, a zárdából kivették, otthon nevelőnő tanította. Álnéven elküldi egy elbeszélését a Kaposvári Hírlapba, majd a szerkesztőség dicsérete után elhatározta, hogy írónő lesz. Első szerelmétől szülei eltiltották, kényszerházasságot kötött a csurgói református gimnázium tanárával, Maller Dezsővel, 1912-ben. Az első világháború kitörésekor külföldön utazgatott. Ekkor kezdett verseket küldeni a Nyugatba, Ignotus biztatta a folytatásra. A háború után a férje, mint kommunistagyanús elem ellen körözést adtak ki, el kellett költözniük a fővárosba, ott látta vendégül Szabó Dezsőt és Móricz Zsigmondot.

A harmincas években sorra jelentek meg kötetei, 1938-ban Baumgartner-jutalmat, 1942-ben pedig Baumgartner-díjat kapott. Budapest bombázása elől Siófokra költözött, ahol egy könyvkereskedésből tartotta fenn magát. A második világháború után kölcsönkönyvtárat létesített Medvecky Bellával és Szili Leontinnal közösen. Ezt az 1950-es években államosították, egyes könyveket pedig betiltottak és bezúztak. 1947-ben még megjelenhetett egy könyve, nemsokára azonban kizárták az Írószövetségből. 1956 után baráti segítséggel az Irodalmi Alap támogatásából élt és néhány visszaemlékezése is megjelenhetett pályatársairól, regényeit azonban elfelejtették.

• Nők. B. Sz. novellái. Fáy Dezső fametszeteivel. (Pápa, 1930)
• Rigó. B. Sz. novellái. (Pápa, 1930)
• Szegény ember (regény, Magyar mesgyén. Bp., 1934; Új magyar regények. 2. kiad. 1944)
• Eszteregi hitbizomány (regény, Nyugat Könyvek. Bp., 1936)
• Három év. I–II. köt. (regény, Új magyar regények. Bp., 1941; olaszul: Roma, 1944)
• Asszonyok és lányok (regény, Új magyar regények. Bp., 1942)
• Válság (regény, Bp., 1943)
• Lázas évek (regény, Magyar írók. Bp., 1947)
• Egy Móricz-vers története (Irodalomtörténet, 1957. 1. sz.)
• Emlékezés Szabó Dezsőre (Irodalomtörténet, 1958. 1. sz.)
• Az elfelejtett Centrál kávéház (Vigilia, 1959. 8. sz.)
• Két vacsora. Emlékezés Móricz Zsigmondra (Nagyvilág, 1959. 8. sz.)
• Arcképvázlat Pap Károlyról (Jelenkor, 1961. 3. sz.)
• Emlékezés Osvát Ernőre (Irodalomtörténet, 1961. 2. sz.)
• Schöpflin Aladár és baráti körünk (Irodalomtörténet, 1962. 1. sz.)
• A fiatal Németh László és környezete (Jelenkor, 1962. 6. sz.)
• Otthonok és vendégek. Önéletrajzi írások. Összeáll., a szöveget gondozta és az előszót írta Petrányi Ilona. (Bp., 1989)

• Rónay László-süteményestállal. Bohunicky Szefi
• Petrányi Ilona: Tűnt idók rítusainak, mítoszainak és szerepeinek mesélője, Bohunicky Szefi
• Kortárs Magyar írók 1945-1997
• Névpont
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.