Avram Branković

Antonije Branković fia. Karlovicán, Szegeden tanult és Pesten hallgatta a jogot, azután Késmárkon végezte a magyar és Bécsben a németet. 1830-ban Szerbiába ment és az ottani újonnan felállítandó nyomdánál keresett alkalmazást, mint kerületi írnok.

• Karakteristika ili opisanije naroda po celoj zemlji ziveceg, Buda, 1827. (Néprajz, vagy az egész földön élő népek leírása.)
• Pregled i lětočisleno označenie u carstvu istorie svemirne: od početka sveta do danas Buda, 1828.
• Boj kod Novarina. Buda, 1829. (A navarini ütközet, németből ford.)
• Novij zabavnij kalendar. Buda, 1830. (Uj mulattató naptár.)

Többi munkáit Safarik említi.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.   (Biankovič Ábrahám)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.   (Brankovits Ábrahám)
• Da se podsetimo na Novi Bečej i Novobečejce

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.