Árpád Kupa

Nagykőrösi Kupa Árpád (Túrkeve, 1859. január 11. – Túrkeve, 1916. május 15.) asztalosmester, író.

Kupa Lajos, 1848-49-ben honvéd-huszár főtiszt és Német Sára fia. A függetlenségi harc alatt atyja teljesen elvesztvén vagyonát, egy földbirtokosnál mint béresgazda alkalmaztatott; Kupa édesanyjától tanult olvasni. Atyja 1869-ben meghalt és ő a négy osztályi elemi iskolát elvégezve, 1870. január 5-én asztalosinas lett Debrecenben, 1874. március 20-án pedig asztaloslegény. Szerette olvasni Eötvös József és Arany János munkáit. Mint vándorló Budapestre jött és Szabóky Adolf, kegyesrendi tanár esténként cellájában oktatta az elemi tantárgyakra. Két év múlva elvándorolt a fővárosból és csak az 1870-es évek végén került ismét vissza; ekkor kezdett verseket, cikkeket irogatni a munkáslapokba. Az akkori munkásmozgalmakban erős szervező tulajdonsága vezető szerepre juttatá, bár magyarságát fölibe helyezte minden társadalmi eszmének. Ez időből származik ismeretsége Herman Ottóval, Eötvös Károllyal és Tóth Bélával. Ekkor szakított előbbi irányával, haza ment Túrkevére asztalosmesternek, szegényül kezdve mesterségéhez.

Cikket, tárcát írt a megyebeli és helyi lapokba; községe s a Nagykunság történetéből egyes részeket; kisebb elbeszéléseket leginkább a Divat Ujságnak írt. A budapesti Naplóban két regénye jelent meg (1896. Jó szerencsét!, 1898. Örök forradalom, 3 kötet.)

1. Mező-Túr. Ugron Gábor, Ádám Sándor, Tóth Sándor. Bpest, 1891.
2. A napszámosok. Regény. U. ott, 1895. Két kötet. (Egyetemes Regénytár X. 15., 16. Rákosi Jenő mutatta be a Budapesti Hirlap febr. 14. számában. Ism. Budapesti Szemle, Budapesti Hirlap 43., 130., Élet 21., 22., 38. sz.).
3. Képzelt királyok. Történeti regény. U. ott, 1898. (Egyetemes Regénytár XIII. 9., 10. Előbb a Budapesti Hirlap 1896. évf. Ism. Budapesti Hirlap 95. sz., Vasárnapi Ujság 21. sz., Egyetértés 120. sz., Nemzet 229. sz., Politikai Heti Szemle 18., sz., M. Kritika 16. sz.).
4. Jó szerencsét! (Bp., 1901).

Népdalait megzenésítette Dankó Pista és Csathó Elemér.