Quick Facts
Biography
Bayer Zsolt (Budapest, 1963. február 26. –) magyar író, újságíró, publicista.
Élete
Édesapja Bayer Ottmár (1940-) operatőr, édesanyja Gyimes Dalma. Tanulmányait a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban kezdte, majd az ELTE TFK magyar–történelem szakán folytatta. Egyike volt annak a 37 egyetemi és főiskolai hallgatónak, akik 1988-ban megalapították a Fideszt. Ő lett az 5. számú párttagkönyv tulajdonosa, amire később is szívesen hivatkozott. Újságírói pályáját a Mai Lapnál kezdte, majd a Kurír című bulvárlapnál dolgozott.
1990–től a Fidesz alapításától kezdődően 1993-ig a párt sajtófőnöke volt. 1993-ban egy időre szakított a Fidesszel és a Népszabadság főmunkatársa lett. Lépését azzal indokolta, hogy főleg Simicska Lajos miatt hagyta el a pártot, mert egyre több lett körülötte a fegyveres őr, és „lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón”.
1994-ben így írt Horthy Miklós kenderesi újratemetéséről a Népszabadságban:
„Kenderesen veszett el végképp minden. A kormányzó sírjánál nyilvánult meg az új hatalmi elit azon szándéka, hogy az elmúlt negyven évet zárójelbe téve, Kádár diktatúráját Horthy embertelen és tisztára moshatatlan rendszerével “haladja meg”.”
1998-tól két éven át a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója. 2001-ben jelent meg 1100 év Európa közepén című műve, amelynek előszavában így írt:
„Nem más ez, mint rácsodálkozás. Előbb a maradék, azután pedig a régi hazára. Egy még éppen fiatal ember rácsodálkozása mindenre, egy fiatal emberé, aki jó harmincéves koráig jószerével ki sem tette lábát a fővárosból, s már akkor szomorúságot érzett, ha el kellett hagynia Budát, s iszony fogta el, ha túlutazott az Astorián... Pedig hát, igazán semmi sem kötötte a fiút ehhez a városhoz. Hiszen csak itt született, itt nőtt fel, itt volt kamasz s először szerelmes, itt lettek barátai, és itt olvasta Szindbádot is, meg az Utas és holdvilágot is. De nem volt fővárosi egyetlen őse sem - ezért csak Idő úron múlott, mikor kezdődik majd az utazás... És Idő úr döntött egy hajnalon”
– Bayer Zsolt: 1100 év Európa közepén
2002-től 2007-ig a Magyar Nemzetnél dolgozott, 2007-től Széles Gábor hívására az újjászervezett Magyar Hírlapban folytatta munkásságát. 2017. január 16-tól Bayer Zsolt távozik a Magyar Hírlaptól, és a kormányközeli Magyar Időkhöz ment dolgozni.
Az újságírás mellett tévéműsorokban is rendszeresen részt vett, a Sajtóklub egyik tagja volt. 2000-től a Magyar Televízió munkatársa, illetve a Duna Televízió kulturális igazgató-helyettese volt. 2007-ig a Hír TV-nél dolgozott a Péntek 8 című adás egyik műsorvezetőjeként. 2007-ben átment a Széles Gábor alapította Echo TV-hez.
2016-ban, augusztus 20-a alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, ami közéleti polémiát okozott.
A Békemenet szervezője
2012 januárjában a Békemenet elnevezésű tömegdemonstráció szervezője volt többekkel együtt. Aláírója volt a "Békemenet Magyarországért" című felhívásnak amelynek szervezői és aláírói vele együtt Bencsik András főszerkesztő, Bencsik Gábor történész, Pataky Attila zenész, Pozsonyi Ádám író, Schulek Ágostonné, Stefka István főszerkesztő, Szentmihályi Szabó Péter író, Szalay Károly író, Széles Gábor vállalkozó, Szőnyi Kinga műsorvezető és mások voltak. A Civil Összefogás Fórum tagjai is támogatták a nyilatkozatot. A Belügyminisztérium akkori közleménye szerint a demonstráción négyszázezren vettek részt.
A 2012. március 15-ére szervezett második Békemenet szervezésében is részt vett. A menet a Magyar Tudományos Akadémia előtt gyülekezett, ahol a demonstráló tömeg megvárta a Várból érkező lengyel szimpatizánsokat, és velük együtt vonult a Kossuth Lajos térre. Az MTI híradása szerint a Kossuth téren a nagygyűlésre mintegy 250 ezren gyűltek össze.
2012 októberében Bayer Zsolt a harmadik Békemenet szervezésében is tevékeny részt vállalt. Kijelentése szerint a 2012. januári Békemenet megmentette Orbán Viktort és nemzeti kormányát, mert a baloldali érzelmű Európai Unió meg akarta buktatni. A rendőrség becslése szerint a menetelés rendezvényén több mint 150 ezer fő vett részt. A Széna téren összegyűlt tömeg órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a Békemenet Kossuth téri rendezvényére kíváncsi tömeg jelentős része már a parlament előtt várakozott és megtöltötte a Kossuth teret, amikor a menet elérte a Margit hidat. A Kossuth téren és a környező utcákban végül közel 400 ezer ember alkotta Orbán Viktor miniszterelnök 1956-os forradalom 56. évfordulóján elmondott ünnepi beszédének hallgatóságát.
A 2014. március 29-ére szervezett újabb Békemenetre felhívó, beharangozó kampányfilmjében sorsdöntőnek nevezte a rendezvény sikerességét: „Most legalább 20-30 évre el fogjuk dönteni az ország sorsát".
Lovagkereszt érdemrend
2016. augusztus 20-án megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük terén – Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében – példamutató tevékenységet folytatnak. Bayert a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnökhelyettesének, Pintér Jolánnak a magánkezdeményezésére terjesztették fel a kitüntetésre, amit Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter adott át.
| „ | Megilletődtem, amikor megkaptam és becsben is fogom tartani | ” |
| – Bayer Zsolt | ||
| „ | Lovagkeresztet kapott a keresztes lovag, aki nem engedi, hogy értékeinket, hagyományainkat, érzéseinket és józan eszünket elveszítsük! | ” |
| – Schmidt Mária | ||
A Magyar Közlönyben megjelent indoklás már más értelmezést kapott, mivel újságírói tevékenységét elválasztva külön kiemelte: "…Számos nemzeti ügy feltárása, illetve képviselete terén, különösen a GULAG rabtelepein fogvatartottak sorsának és az erdélyi magyarság életének hiteles és méltó bemutatása, példaértékű újságírói tevékenysége elismeréseként."
Állami elismerését követően, tiltakozásul több mint százan nyilatkoztak úgy, hogy visszaküldik lovagkeresztjüket vagy egyéb állami kitüntetésüket Bayer kirekesztő stílusára hivatkozva, amivel nem kívántak a díjazás birtokosaként közösséget vállalni. Később a Bayert kitüntetésre felterjesztő alapítvány kuratóriumi elnöke, Stark Tamás is megdöbbenésének adott hangot, mert nem tudott alelnökének Bayert felterjesztő tevékenységéről, ahogy a többi kuratóriumi tag sem, hozzátéve, hogy az alapítvány szellemisége szemben áll Bayer kirekesztő szellemiségével. Kiderült az is, hogy Pintér Jolán állítása szerint csak Bayer Gulaggal kapcsolatos munkáira figyelt, a többi publicisztikáját nem ismerte. Az alapítvány időközben tartott közgyűlésén egyértelművé vált, hogy a kuratóriumi tagok valóban nem tudtak Pintér „partizánakciójáról”, ennek dacára nem szavazták meg a jelöléstől utólag elhatárolódó nyilatkozat kiadását, Stark ezért lemondott az alapítványi elnökségről. A nyilatkozatkiadás leszavazásának okát Stark „felhatalmazás hiányára” hivatkozva nem közölte. A Bayert jelölő Pintér ugyanakkor fel sem vetette a saját lemondását, mivel nem érezte úgy, hogy őt terhelné ezért a felelősség. Később Stark az ATV-nek nyilatkozva többek közt elmondta, hogy az öt kuratóriumi tag egyetértett ugyan Bayer kritizálható munkásságában, de az elhatárolódó nyilatkozat kiadásával nem akarták napirenden tartani az ügyet, hanem mihamarabb el akarták azt felejteni, ő viszont épp emiatt mondott le, mert nem akart a továbbiakban egy olyan alapítvány elnöke lenni, amelyre később is árnyékot vet Bayer kitüntetési botránya.
Maga Bayer kizártnak tartotta, hogy visszaadja a kitüntetését és szerinte csak „Godot-ra várnak” a kitüntetés visszaadását követelők, egyúttal bírálta a kitüntetést visszaadók egy részét. Ugyanakkor egy augusztus 26-án megjelent interjúban igazat adott kritikusainak a túlságosan szabadszájú újságírás helytelenségének témájában és kijelentette, hogy örökre "felhagy a trágár és durva politikai publicisztikák írásával". Ennek dacára később újra trágár stílusban nyilatkozott meg.
A 111 tiltakozó közül tizenhatan elárverezték a kitüntetésüket, és 66-an küldték vissza az Köztársasági Elnöki Hivatalba. Egy személy csak az oklevelet postázta vissza.
Vitatott publicisztikái
2006. október 17-én, két nappal az olaszliszkai lincselést követően a Magyar Nemzet Online vélemény rovatában Cigányliszka címmel jelent meg írása.
2008. március végén közel száz kormánypárti magyar értelmiségi nyílt levélben tiltakozott egy Magyar Hírlapban megjelent publicisztikája miatt, amelyet a levélírók zsidóellenességgel vádoltak. A Népszabadság szerint a levél eredeti aláíróihoz később még többen csatlakoztak. Dávid Ibolya, az MDF elnöknője nyílt levelében azt írta Bayer Zsolt írásával kapcsolatban, hogy „Elképesztő, felháborító, botrányos és visszautasítandó.” Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Bayer Zsolt cikkére hivatkozva bejelentette, hogy a továbbiakban bojkottálja a Magyar Hírlapot (lemondja előfizetését, és nem hajlandó nyilatkozni az újságnak.) Bayer Zsolt, az őt ért támadásokra reakcióként írt cikkében ellene irányuló hadjáratot említett, és más, nevesebb személyiségektől származó (többek között Illyés Gyulától), az övéhez hasonló álláspontot tükröző idézeteket sorolt fel álláspontja védelmében.
A Magyar Hírlap 2013. január 5-i számában ezt írta:
| „ | …A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak. Mindeközben a cigányság ezen állattá lett fele az idióta nyugati világ „vívmányait” használja. Nézze meg mindenki, hogyan pózolnak a Facebookon, kezükben fegyverrel, nyakukon félkilós aranylánccal, pofájukon a „bármikor kicsinállak, te hülye magyar paraszt” kifejezéssel a „megélhetési bűnözők”. Nézzétek meg a Sávoly Gergőt leszúró patkányt és haverjait a Facebookon: látni fogjátok, hogy mindhárom potenciális gyilkos. Eo ipso gyilkos. Nem tolerálni kell és megérteni, hanem megtorolni […] Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan! | ” |
| – Bayer Zsolt: Ki ne legyen? (részlet), Magyar Hírlap, 2013. január 5. | ||
Az utóbbi cikk miatt a Médiatanács 2013-ban negyedmillió forintra büntette a Magyar Hírlapot.
2015-ben saját blogot indított a blogstar.hu felületén Bádog - Bayer Zsolt blogja címmel.
Egy 2015 novemberében megjelent írásában Bayer kijelentette, hogy minden tizennégy év feletti migráns potenciális gyilkos. A Médiatanács 2016 májusában ezért ismét negyedmillió forintos bírságot szabott ki.
2016. augusztus 1-én blogbejegyzésében a pápát illette keresetlen szavakkal, akinek a véleményét azért kritizálta, mert Ferenc pápa egy migránsokkal kapcsolatos nyilatkozatában kijelentette, hogy nem minden muszlim erőszakos, mivel minden vallásban, így a saját egyházában a katolikusok között is vannak erőszakos, bűncselekményeket elkövető emberek, ezért hiba „iszlám erőszakról” beszélni. Bayer szerint a véres iszlamista terrorizmus és a katolikusok köztörvényes bűncselekményei nem egyforma súllyal esnek latba, ezért ragadtatta el magát.
2017. április 25-én a Karc FM rádióadón futó Paláver című műsorában kelt ki „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény parlamenti tárgyalásán megjelent tüntetők ellen, akik transzparensekkel némán, a képviselőket nem zavarva demonstráltak. Bayer úgy fogalmazott:
| „ | Ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön (...) ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat. Ez ugyanis Magyarország parlamentje, nem pedig a nyilvános vécé, ahová ezek valók. | ” |
| – Bayer vért akar, de a civilek csak egy kávét kérnek, Index, 2017. május 8. | ||
A TASZ két aktivistája cserébe kávézni hívta a publicistát. Bayer később elnézést kért a stílusáért és elfogadta az invitálást hozzátéve, hogy más, szerinte szintén uszító stílusú újságíróval és egyéb közszereplővel is szeretne ott találkozni.
Művei
Filmek
- Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva (szín., magyar ism. sor., 2011-12) (TV-film) író, szerkesztő
- Az utolsó előtti út (szín., magyar ism. sor., 2006) (TV-film) forgatókönyvíró, szerkesztő
- A szellem órája - Sziget (szín., magyar ism. sor., 2001) (TV-film) forgatókönyvíró
- 1100 év Európa közepén (szín., magyar ism. sor., 1996) (TV-film) szerkesztő
- Kamaszkorunk legszebb nyara: Amerika (szín., magyar útifilm) (TV-film) író, szerkesztő
- Lengyelország (magyar ismerett. film, 2013) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Könyvek
- 1100 év Európa közepén I. (Budapest, 2001) ISBN 963-00-6413-8
- 1100 év Európa közepén II. (Budapest, 2003) ISBN 963-00-6388-3
- Kamaszkorunk legszebb nyara - Amerika (Magánkiadás, Budapest, 2003)
- A nagy Fideszkönyv I., Budapest, 2005, ISBN 963-8667-79-6
- Tündértemető, Osiris kiadó, Budapest, 1995, ISBN 963-3790-98-0
- Régi magyar kalendárium, Budapest, 2002, ISBN 963-9484-07-5
- Kertek és egyéb tűnődések, Kairosz Könyvkiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-7510-04-4
- Falig érő liberalizmus I-II. (Budapest, 2000) ISBN 963-9302-50-3
- Hol a pofátlanság határa? (Új moralisták, farizeusok) (Budapest, 2001) ISBN 963-9406-25-2
- Hol a pofátlanság határa? II., Budapest, 2002) ISBN 9789639406506
- A Kárpátok Cicerója (Budapest, 2003) ISBN 963-9484-96-2
- Kitiltva (Budapest, 2004) ISBN 963-8638-35-4
- 1956…'hogy legyen jel' (Budapest, 2000) ISBN 963-9302-28-7
- Erdélyi történetek (Budapest, 2003) ISBN 963-9484-48-2
- Újabb Erdélyi történetek (Budapest, 2004)
- Haza a magasban (Lukács Csaba társszerzővel, Budapest, 2002)
- Az ős Kaján - Verselemzés, Méry Ratio, Budapest, 2011, ISBN 9788089286461
- Egy a haza - Békemenet 2012, Méry Ratio, Budapest, 2011, ISBN 9788089286584
- Magyarok karácsonya, Kairosz, Budapest, 2015, ISBN 978-963-08-9696-2
- 1956 - "...Zeitzen setzen", Kairosz Könyvkiadó, ISBN 963-9302-89-9
- Ötmillió magyar miniszterelnöke, Kairosz Könyvkiadó, Budapest, 2004, ISBN 9789639568228
- Medvék meg emberek - Erdélyi történetek, Méry Ratio, Budapest, 2008, ISBN 9788089286126
Díjai
- A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2016)
Források
További információ
- Bárány Anzelm, Horváth Attila, Kitta Gergely, Paál Vince, Révész T. Mihály: A magyarországi médiaháború története. Média és politika 1989-2010, CompLex, 2013, ISBN 978 963 295 329 8
- Bayer Zsolt · Bencsik András · Lovas István · Molnár Tamás · Tóth Gy. László: Sajtóklub 2001–2002, Kairosz, Budapest, 2003, ISBN 9639484288
- Erdős Virág levélben tiltakozik, litera.hu
- Bayer Zsolt beszélget - Lakatos Attila cigányvajdával, youtube.com
- Igazuk van. Befejezem. – Bayer Zsolt lovagkeresztről, trágárságról, indulatról - Mandiner, 2016.08.26.
- Bádog - Bayer Zsolt blogja
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap