Tivadar Lehoczky

Lehoczky Tivadar (Fiume, 1830. október 5. – Munkács, 1915. november 5.) uradalmi főügyész, régész, történész, néprajzkutató, Bereg vármegye történetének kutatója.

Gimnáziumot Rózsahegyen, bölcseletet Rozsnyón végzett. 1847 őszén a kassai akadémián kezdte meg a jogi tanulmányait, majd 1848. júniusában vizsgát tett és beállt honvédtüzérnek. Részt vett a budaméri, később a kassai, szegedi, ill. 1849. augusztus 9-én a temesvári és végül a lugosi ütközetekben. Facsétról, ahol augusztus 16-án a hadteste feloszlott, hazatért és folytatta tanulmányait, amelyet 1851-ben fejezett be. 1852-től a törvénykezési hivatalnoki pályán működött, 1856-ban bírói vizsgát tett. 1861-ben és 1863-ban ügyvédi vizsgát tett. 1865 után a munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak (azelőtt Rákóczy-birtok) főügyésze lett.

1855-ben telepedett le Kárpátalján, Munkácson. Régészeti leleteket és érmeket gyűjtött, melyekből később múzeumot létesítettek. Több szakfolyóiratban is történelmi tárgyú írást jelentetett meg, főleg Bereg vármegyéről. Erdélyi János ösztönzésére 1864-től ukrán, szlovák közmondásokat, népdalokat is gyűjtött.

1867-ben a Magyar Történelmi Társulat megválasztotta igazgató-választmányi tagnak. Ásatásokat végzett Bereg, Ung, Ugocsa, Torna vármegyékben. Az 1876. őstörténelmi és embertani VIII. nemzetközi kongresszuson Budapesten bemutatta Bereg vármegye régészeti térképét és saját gyűjteményének egy részét. Tanulmányutakat tett Szerbiában és Romániában, 1867-ben, 1887-ben és 1889-ben Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Németországban és Svájcban is. 1888-ban Kis-Ázsiában járt.

1876-ban a magyarországi műemlékek bizottságának kültagjává nevezték ki. A Kisfaludy-társaságnak alapító tagja. Az országos régészeti és embertani társulatnak, a heraldikai és genealógiai, ill. a magyarországi néprajzi társaságnak választmányi, a tiszafüredi régészeti egyletnek tiszteletbeli tagja volt.

1995-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség az egykori megyeházán avatott emléktáblát Lehoczky Tivadar tiszteletére. Az emléktábla Ortutay Zsuzsa szobrászművésznő műve. Az emléktábla bal oldalán Lehoczky Tivadar domborműve látható.

• 1864 Magyar-orosz népdalok. Sárospatak.
• 1868 Tót népdalok. Pest.
• 1876 Bereg vármegye leírása I. Budapest.
• 1881/1882 Bereg vármegye monographiája. Ungvár (ism. Századok 1876., 1882.).
• 1892 Adatok hazánk archaeologiájához, különös tekintettel Bereg vármegyére és környékére I. - Az őskortól a magyarok bejöveteléig. Munkács (ism. 1893: Századok, Archaeologiai Értesítő, Élet).
• 1897 Germánok emlékei Munkácsnál.
• 1899 Beregmegye és a munkácsi vár 1848-1849-ben. Munkács.
• 1909 Munkács város új monografiája.
• 1912 A munkácsi vár rövid története.
• A szolyvai hun sír. Arch. Ért. III, 201-206.
• Kézirata: Beregvármegye leírása új adatok alapján.

• Beregszász emléktábla
• Lehoczky Tivadar Intézet
• 2005 Jósa András Múzeumban Lehoczky-emlékezés

• Österreichisches Biographisches Lexikon 1815 – 1950, 99.
• Polla, B. 1996: Archeológia na Slovensku v minulosti. Martin, 190-195.
• Századok 1915, 679
• Archeológiai Értesítő 1915, 360
• Turul 1916, 124.
• Figyelő VI. 1879, 68.
• Petrik Könyvészete.
• Beregvármegyei Naptár 1890.
• Kiszlingstein Könyvészete.
• Ethnographia 1891.
• Magyar Könyvészet 1893.
• A Pallas nagy lexikona XI, 360.
• Magyar Társadalom 1897/2.

• Szinnyei
• Lehoczky Tivadar Beregvármegye monográfiájának születése