Sipos Gyula

Sipos Gyula (Márkosfalva, 1872. szeptember 20. – Budapest, 1959. október 9.), magyar királyi ezredes, a Magyar Királyi székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoka 1915-1918., majd 1946-tól altábornagy

Sipos Gyula apja Sipos György (Márkosfalva, 1841. szeptember 20. - Márkosfalva, 1928. január 13.), anyja Kovács (kézdivásárhelyi) Róza. (Kézdivásárhely, 1843. február 9. - Márkosfalva, 1889. április 12.).

Sipos Gyula a nemességszerző Sipos Bálint egyeneságú leszármazottja. A Sipos család: „Törzsökös székely család, melynek két tagját: márkosfalvi Sipos Bálintot és Demetert Báthory Zsigmond erdélyi vajda Gyulafehérvárott 1590. október hó 4-én kelt levelével a kézdiszéki primipilusok (lófők) rendjéből országos nemességre emelte és czímerül háromszegletű kék pajzsban görbe kardot tartó kart adományozott nekik.”

Sipos Gyula hagyatékából maradt irat:

Sipos Gyulanemességigazolás iránti kérelmére, az alábbi választ kapta

Sipos Gábor kérelme is megmaradt, ami a következő:

• A Ludovika Akadémiát Budapesten, ahol 1891-ben hadnaggyá nevezték ki, a hadiskolát Bécsben végezte. 1894. november 1-én a pozsonyi 13. gyalogezrednél főhadnagyi kinevezést nyert.
• 1899. október 1-vel a debreceni 3. honvéd gyalog ezredhez, nevezték ki.
• Később, 1901-től, mint tanár a pécsi hadapródiskolában működött, 1911-ig, amikor mint őrnagyot a kassai 9. honvéd gyalogezredhez és 1914. október 15-én mint alezredest a brassói 24. honvéd gyalogezredhez helyezték át.
• Sipos Gyula 1915-től a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoka volt.1915. május 23-án a korábban a Monarchia szövetségesének számító Olaszország az antanthatalmak oldalán lépett be a háborúba. Az olasz hadsereg már másnap benyomult az üresen hagyott határsávba, s megkezdte előkészületeit az Isonzó folyón történő átkelésre. Az 1915. július 18-a és augusztus 10-e között lezajlott második isonzói csata egyvalamiben biztosan különbözött a másik tizenegytől: ez volt az egyetlen, amikor a védekező Monarchia csapatainak nagyobb vesztesége volt, mint a túlerőben támadó olaszoknak. Ebben a vérzivatarban a székesfehérvári honvédek is keményen harcoltak a Doberdó-fennsík védelmében. Küzdelmük nyomán a csata kezdőnapja július 17 lett az alakulat ezrednapja is. Sipos Gyula (akkor még alezredes) vezetésével történt az ezred nagyon eredményes helytállása.A Monarchia e területen csekély erőkkel rendelkezett, ám az olaszok viszonylag lassú felvonulása következtében időben tudott erőket átcsoportosítani erre a veszélyeztetett területre. A szemben álló felek az 1917. év őszéig 12 nagy csatát vívtak ezen a vonalon. Ebből 11 alkalommal az olasz hadsereg indított lényegében sikertelen támadást – a 12. isonzói csata a Monarchia hadseregének nagy győzelmét hozta. A 2. isonzói csatában, 1915. július 18–augusztus 10. között különösen heves harcok folytak a doberdói fennsíkon található Monte San Michele birtokáért. Az olaszok több mint kétszeres létszám- és tüzérségi fölény birtokában indították meg újabb és újabb támadásaikat. E magaslattól délnyugatra a 197. magaslati pontot a Sipos Gyula alezredes vezette 17. honvéd gyalogezred katonái védték. Az olaszok július 20-án elfoglalták a Monte San Michele-t és San Martino községet, ám a 197. magaslatra indított támadásaik mindannyiszor kudarcot vallottak. Ez tette lehetővé, hogy a Monarchia csapatai másnap visszafoglalják a Monte San Michele-t. A 2. isonzói csata végül az olasz támadás kudarcát hozta. Sipos Gyula alezredes a többszörös túlerőben lévő ellenség támadásának visszaveréséért megkapta a tiszti arany vitézségi érmet. Sipos Gyula az első Isonzó-csatától a háború befejezéséig az olasz fronton harcolt.
• Az ezred 1918. november 17-én érkezett vissza béke helyőrségébe, majd december 10-én szűnt meg, egyúttal a 69.gyalogezredből és a 17. gyalogezredből alakult meg a 17. magyar gyalogezred. Ez az alakulat a jogelődje a későbbi székesfehérvári m.kir. 3. Szent István gyalogezrednek.
• 1918-banSzékesfehérvár szabad királyi város díszpolgára lett.
• Sipos Gyula részt vett egy ideig Stromfeld Aurél vezérkari főnök irányítása alatt a Tanácsköztársaság harcaiban, amikor a románok betörtek és Szolnokig jutottak. 1920-ban internálták, de katonai kitüntetései miatt nem bántották, nyugdíjazták. Irodalom: Sipos Gyula részvétele a Tanácsköztársaság harcaiban. 1919. április 21.-május 15.
• Sipos Gyula I. világháborús harcairól két könyv jelent meg.
• Sipos Gyula ezredes 1928-ban emlékművet állított a gyalogezred hőseinek Székesfehérvárott.
• 1946. április hó 1-ével nyugállományú altábornaggyá léptette elő Tombor Jenő vezérezredes, Honvédelmi miniszter javaslatára Szakasits Árpád köztársasági elnök.
• Nyugdíjasként, elfeledve élt Budapesten 1959-ben bekövetkezett haláláig.

Sipos Gyula első feleségétől két leánya született Sipos Gabriella, (Babi) (Pécs, 1904.-†Budapest, 1955.), Fedák Béláné és Sipos Mária (Mici) (Pécs, 1905.-†Budapest, 1998.) Bocskor Gézáné. Egyik leányának sem született gyermeke, így a család ezen az ágon kihalt. Sipos Gyula két testvérének, Sipos Bélának és Sipos Etelkának, Jakó Pálnénak viszont él kiterjedt családja.

• Sipos Gyula életével és a Sipos és rokon családok történetével Sipos Gyula testvérének Sipos Bélának egyik unokája Dr. Sipos Béla, - jelenleg közgazdász emeritus professzor a Pécsi Tudományegyetemen - 1985 óta foglalkozik. Kutatási eredményei, így a Sipos Gyulára vonatkozó információk megtalálhatók az interneten. A kutatási eredményeit 2015 óta kezdte meg publikálni a MACSE MATRIKULA internetes szaklapban.. Sipos Béla internetre elhelyezett családtörténetét megtalálta Rózsafi János hadtörténész és Dr. Görög István Székesfehérvárott szolgáló ezredes, akik 2010-ben találkoztak Sipos Bélával és ekkor kezdődött meg Sipos Gyula rehabilitációja és eredményeinek elismerése.
• Sipos Béla és felesége Rédey Katalin átadta Sipos Gyula székesfehérvári díszpolgári oklevelét a Székesfehérvári Helyörökségtörténeti Emlékgyűjtemény számára 2010-ben, majd Sipos Gyula emlékszobát alakítottak ki.
• Sipos Gyula iratait, fotóit dr. Nedeczky László (1913-2008) - a magyar és a nemzetközi vívósport meghatározó alakja - őrizte, akinek felesége Sipos Gyula második feleségének leánya Bathó Márta volt. A Nedeczky-Bathó családban Sipos Gyulát "Atyus"-nak hívták.
• 2011. július 18-án (a Magyar Királyi 17. székesfehérvári honvéd gyalogezred emléknapja) került sor márkosfalvi Sipos Gyula magyar királyi ezredes (az ezred egykori parancsnoka) szobrának avatása. Alkotó: Horváth Lajos. Helye: Székesfehérvár, Tiszti Klub (az ezred egykori laktanyája) Malom u. 2.
• Székesfehérvár MJV Közgyűlése Sipos Gyula emlékére díjat alapított, melyet minden évben egy székesfehérvári katona érdemeit elismerve adnak át. Az első átadás 2012. májusában történt, Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében.
• Somogyi Győző festőművész, aki 100 magyar hős arcképét festette meg és kiadta. A Magyar hősök arcképcsarnokában Sipos Gyula festménye is található.
• 100 esztendeje nevezték ki Sipos Gyula ezredest a Magyar Királyi 17 honvéd gyalogezred parancsnokának. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete erre emlékezve megemlékezést és koszorúzást szervezett 2015. január 26-án a Farkasréti temetőben Márkosfalvi Sipos Gyula altábornagy a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred egykori parancsnokának, Székesfehérvár Város Díszpolgárának sírjánál.
• A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 97/2013. számú határozatával úgy döntött, hogy „A” kategóriában a nemzeti sírkertbe sorolja Sipos Gyula altábornagy sírját. Aláírta Radnainé Fogarasi Katalin elnök. Budapest, 2014. január 3. Előterjesztő Sipos III. Béla kezdeményezésére Görög István ezredes, Székesfehérvár. Farkasréti temető, 22/1-1-39 parcellájában van eltemetve második felesége Papp Irén férjével id. dr. Bathó Kálmánnal (1884-1957) (1933-ban elváltak) és fiával ifj. dr. Bathó Kálmánnal (1921-1980)
• 2016. november 18-án Székesfehérváron mutatták be a „Csak még egyszer előre” c. Burján Zsigmond filmjét, ami emléket állított Sipos Gyulának is.

A film HD minőségben letölthető az interneten.

• 2018. október 13.-án Székesfehérvárott megalakult a 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred.
• 2018. december 16-án Kápolnásnyéken a Deák Ferenc utca 10. alatt a Dabasi-Halász-kastély kertjében avatták fel Bíró Lajos Sipos Gyuláról készített domborművét.
• A Magyar Honvédség 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred névadójának Sipos Gyula altábornagy halálának 60. évforduló megemlékezés volt a sírjánál 2019. október 11-én. Budapest Farkasréti temető, 22/1 parcella 1 sor 39. sírhely.

• Vaskorona-rend hadiérme és kard II. osztály [1917. XI. 7./60] és III. osztály [Sipos Gyula 24. h. gy. Ezredbeli alezredes a 17. h. gyalog ezred parancsnoka. M. kir. 81. h. gy. Dandár kitüntetési javaslata alapján.
• Lipót-rend lovagkeresztje [M. kir. 81. h. gy. Dandár kitüntetési javaslata alapján 1916 III. 27.74. az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásának elismeréséül. Sárkány Obst. M. p. német nyelven]
• Tiszti arany vitézségi érem [1922. XII. 6.], Károly csapatkereszt, II oszt. német vaskereszt.
• Vörös kereszt, tiszti keresztje II. oszt. [1916. jún. 3. német nyelven], katonai érdemkereszt III. osztálya [1916 XII. 11. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül. Német nyelven.]
• Hadirokkant érem, Királyi porosz vaskereszt 2. oszt. [1917. 145. ] stb. Igazolványt kapott a „Hadirokkant jelvény (érem)” viselésének jogosultságára a sebesülési érem szalagján.