Quantcast
Sándor Endrődi: Poet (1850 - 1920) | Biography, Facts, Information, Career, Wiki, Life
peoplepill id: sandor-endrodi
SE
1 views today
1 views this week
Sándor Endrődi
Poet

Sándor Endrődi

Sándor Endrődi
The basics

Quick Facts

Intro Poet
Was Poet
From Hungary
Field Literature
Gender male
Birth 16 January 1850, Veszprém, Veszprém District, Veszprém County, Hungary
Death 7 November 1920, Budapest, Central Hungary, Hungary (aged 70 years)
The details (from wikipedia)

Biography

Endrődi Sándor, (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.

Életpályája

Apja dr. Endrődi-Kupricz Sándor, törvényszéki bíró volt. Tanulmányait Nagyszombatban kezdte, azután a veszprémi, kecskeméti és székesfehérvári katolikus gimnáziumokban folytatta. Az önképzőkörben, melynek elnöke akkor Wekerle Sándor volt, már kitűnt költői tehetségével. Tanult még Pozsonyban és Pesten, színészettel próbálkozott, majd Pápán leérettségizett. Ezt követően külföldre ment tanulni, Berlinben és Lipcsében esztétikai és irodalmi előadásokat hallgatott. 1869-ben visszatért és Budapesten előbb a jogra, később a bölcsészetre iratkozott be.

Miután első verse megjelent a Nefelejtsben (1868), csakhamar a Fővárosi Lapok, Hazánk s a Külföld, Magyarország és a Nagyvilág hasábjain is feltűnt a neve. Dolgozott a Figyelőbe (1871–74), az Athenaeumba, és az Otthonba is. A Csávolszky-féle Baloldal című napilapnak pedig 1874-ben belső munkatársa volt, majd a Fővárosi Lapoknak szintén egy évig.

Endrődi Sándor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26-1-14, Csiszér János szobrászművész alkotása

A biztos állás érdekében elhatározta, hogy tanári pályára lép és 1877-ben Kolozsvárra ment, ahol egy évig irodalmi, történelmi és neveléstani előadásokat hallgatott, s aztán megszerezte a tanári oklevelet. A nagyváradi reáliskolához nevezték ki tanárrá, s ott működött 1892 nyaráig. 1880-ban feleségül vette Écsy Antóniát, de családi életét tragédiák sorozata árnyékolta be: 1885-ben kislányát, 1886-ban kisfiát, végül 1889-ben feleségét is elveszítette. A súlyos csapások után nem volt többé nyugta Nagyváradon, s amikor Péchy Tamás 1892. augusztus 20-án kinevezte a képviselőház naplószerkesztőjének, ismét Budapestre költözött és ezzel visszatért a szellemi élet központjába. A Kisfaludy Társaság 1882-ben tagjává, a Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben pedig levelező tagjává választotta.

Művei

  • Falusi álmok költői rajz, 1875
  • Tücsökdalok, verseskötet, 1876
  • Költemények I-II., 1877~78
  • Endrődi Sándor költeményei 1879~1885, 1885
  • Másodvirágzás, elbeszélés, 1879
  • Balatoni ég alatt, elbeszélések, 1884
  • Hangulatok, uti rajzok és költői vázlatok, 1887
  • A pálya végén 1914

Számos irodalomtörténeti tanulmányt írt, így többek között Dugonics András, Kölcsey Ferenc, Balassa Bálint és Ányos Pál életrajzát.

Műfordításai

  • Ludwig Büchner: Erő és anyag 1870, Láng Lajossal együtt
  • Victor Hugo: Angelo, 1871
  • Held: A nagy francia forradalom története, 1871
  • Thomas Buckle: Anglia művelődésének története
  • Heinrich Heine költeményei, 1882 és 1888
  • Heinrich Heine: Dalok könyve, 1893

Források

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
  •  
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 424. o.  

További információk

Kapcsolódó szócikkek

  • Nagyvárad magyar irodalmi élete
  • Irodalom Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
The contents of this page are sourced from Wikipedia article. The contents are available under the CC BY-SA 4.0 license.
comments so far.
Comments
From our partners
Sponsored
Sections Sándor Endrődi

arrow-left arrow-right instagram whatsapp myspace quora soundcloud spotify tumblr vk website youtube pandora tunein iheart itunes