Quick Facts
Biography
Hegymegi Kiss Pál (Porcsalma, 1885. március 12. – Budapest, 1950. május 3.) ügyvéd, liberális politikus, országgyűlési képviselő, belügyminisztériumi főtanácsos, Kiss Áron (1845 – 1908) filozófiadoktor féltestvére.
Életpályája
Édesapja hegymegi Kiss Áron református püspök, egyházi író volt, édesanyja Kajzár Berta. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, majd beiratkozott a Debreceni Református Jogakadémiára, amelynek elvégzése után 1909-ben Kolozsváron a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi és államtudományi oklevelet. Doktorrá sub auspiciis regis avatták. Kezdetben szolgabíróként dolgozott. 1909-től főispáni titkár volt Ugron Ákos Udvarhely vármegyei és Haller János Udvarhely és Maros-Torda vármegyei főispánok mellett. 1912. február 18-án Székelyudvarhelyen házasságot kötött bolgárfalvi és jósintzi Sebesi-Jósintzi Mártával. 1912-ben a belügyminisztériumba rendelték, 1917-től a városi közigazgatás osztályvezetője volt, az őszirózsás forradalom alatt pedig miniszteri tanácsosként működött. Eközben a menekült jegyzők és közigazgatási tisztviselők kormánybiztosa is volt, s helyettes államtitkári címet is kapott. A Friedrich-kormány alatt miniszteri osztályfőnökként vezette a belügyminisztérium rendőri ügyeit, ám hamarosan felmentették állásából. Rassay Károllyal 1921-ben megalapította a Független Kisgazda-, Földműves- és Polgári Pártot, amelynek igazgatója lett, s az 1922-es választásokon a kampány adminisztratív irányítója volt.Debrecen 2. számú egyéni választókerületében a szavazatok 68,9%-át szerezte meg. 1935-ig Debrecen nemzetgyűlési illetve országgyűlési képviselője volt, s többször a baloldali ellenzék vezérszónokaként lépett fel. Az 1945-ös és az 1947-es választásokon újra mandátumot szerzett, s a Magyar Szabadság Párt, illetve a Magyar Függetlenségi Párt képviselőjeként, később pedig pártonkívüliként politizált.
Az Óbudai temetőben nyugszik.
Főbb művei
- A magyar közigazgatás demokratikus átszervezéséről (Debrecen, 1924)
- A demokratikus magyar felsőházról (Budapest, 1926)
- A magyar közélet és Debrecen fontosabb kérdéseiről (Debrecen, 1928)
- Széljegyzetek a választójogi javaslatról (Budapest, 1938)
Megjegyzésk
- ↑ Egyetemi intézmény, mely szerint bizonyos végzett egyetemi hallgatókat, akik összes vizsgálataikat és doktori szigorlataikat kitüntetéssel tették le, a király védnöksége mellett ünnepiesen felavatnak. Forrás: Sub auspiciis regis a Kislexikon weboldalán.
Jegyzetek
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Dr. Varga József: Hegymegi Kiss Pál sírja. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
További információk
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., 1929, 159. o.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- 1922–1926. évi nemzetgyűlés. Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. Budapest, 1922, 266-267. o.
- 1927-1931. évi országgyűlés. Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932, 135-136. o.
- 1927–1931. évi országgyűlés. Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. Bp. 1927, 117. o.
- 1927–1931. évi országgyűlés. Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. Budapest, 1927, 241. o.
- 1931-1935. évi országgyűlés. Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. Bp. 1931, 162. o.
- 1931–1935. évi országgyűlés. Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931, 128-129. o.
| Nemzetközi katalógusok | |
|---|---|
| Nemzetközi katalógusok |