Miklós Apáti

Apáti Miklós (született Latyák) (Budapest, 1944. július 5. – 2016. július 10.) József Attila-díjas (1978) magyar költő, író, újságíró, kritikus.

Budapesten született Latyák János és Tóth Mária fiaként, 1944. július 5-én. 1962-1970 között vegyésztechnikusként dolgozott, majd 1970-től a Hírlapkiadó Vállalat újságírója lett. 1972-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika-filozófia szakát. 1973–1991 között a Film Színház Muzsika rovatvezetője és a Kis Újság munkatársa volt, majd 1991–1997 között az Új Magyarországnál tevékenykedett, 1994–1997 között ugyanitt stratégiai igazgató, 1997-ben a lap főszerkesztő-helyettese volt. 1997–1998 között a Napi Magyarország főszerkesztő-helyettese lett. 2000–2001 között a Greger-Delacroix Kiadó szerkesztőjeként tevékenykedett. Nyugdíjazás előtti utolsó munkahelye a Magyar Hírlap volt.

Verseket, regényeket, kritikákat írt; kezdeményezője és szervezője volt a Zengő ABC olvasókönyvnek. Az irodalmi életbe versekkel lépett be, majd több verseskötete, regénye jelent meg.

1971 és 1990 között kilenc alkalommal jelent meg szerzeménye a Szép versek antológiákban.

• Vándorút (versek, 1972)
• Ajánlott küldemények (versek, 1976)
• Korai hattyúdalok (versek, 1979)
• A Fekete Gén (regény, 1982, 1987)
• Szerelmi történet (versek, 1982)
• A nő halványkék illata (1987-1988)
• Ne öld meg a fehér kígyót! (regény, 1988)
• Boldog rezignáció (versek, 1995)
• Janicsák István: Versvirágok. Duettek Apáti Miklóssal; JAFA, Bp., 2007
• K und KKarády katonái színdarab

• Magyar Scifitörténeti Társaság
• Kortárs Magyar Írók