Lajos Szabó

Szabó Lajos (Budapest, 1902. július 1. – Düsseldorf, 1967. október 21.) magyar filozófus, a Budapesti dialogikus Iskola egyik alapítója.

Szabó Lajos 1902. július 1-jén született Budapesten. 1919-ben kizárják a felső ipariskolából. A húszas évek elején pár hónapig részt vesz az illegális kommunista mozgalomban. A húszas évek első felében könyvkereskedő-segéd Budapesten és Bécsben. 1928-30 között Kassák Lajos Munka-körének tagja. Két cikket ír a Munkába (az egyiket Justus Pállal közösen). Ez idő tájt ismerkedik meg Karl Korsch-sal. 1930-ban több társával együtt kizárják a Munka-körből. Megalakítják a magyarországi oppozíciós mozgalmat. Ez az illegális baloldali antikapitalista és antibolsevista mozgalom kapcsolódott Karl Korsch intranzigens marxizmusához is. Legtekintélyesebb szellemi vezetői Szabó mellett Justus Pál, Partos Pál és Szirtes Andor voltak. 1930-ban megismerkedik Tábor Bélával, akivel ettől fogva baráti és szoros munkakapcsolat köti össze. 1931-32-ben, két ízben, néhány hónapig, Berlinben és Frankfurtban tartózkodik. Frankfurtban az Institut für Sozialforschungban folytat tanulmányokat. 1933-34-ben tanulmányutat tesz Bécsben és Párizsban (ahol együtt lakik Vajda Lajossal). 1935-37 között házasságban él Bálint Klárával (aki később Szerb Antal felesége lesz).

1936-ban Tábor Bélával közösen írja és adja ki a Vádirat a szellem ellen című könyvét. 1937-ben jelenik meg A hit logikája – Teocentrikus logika című művének első füzete. A második, 1948-ban elkészült füzet anyaga csak jóval halála után jelenik meg. Több tanulmányt ír (Megjegyzések a marxizmus kritikájához, A tudományos szocializmus bírálatához, A mammonizmus természetrajzához, Adalékok a halmazelmélet kérdéseihez, Nietzsche), ezek is csak halála után jelennek meg nyomtatásban, csakúgy, mint egy 1941-es előadásából készült fontos műve, a Biblia és romantika.

1938-ban feleségül veszi Pallos Magdát, aki 1946-ban hal meg. 1940-ben behívják munkaszolgálatra, de pár hét múlva tüdőbaja miatt leszerelik. 1941 májusától pár hónapig az új Szent János Kórházban fekszik Vajda Lajossal együtt. 1944 tavaszán Auschwitzba deportálják, ahonnan 1945 január végén szabadul.

Szabó és Tábor lényegében a háború utáni években rakják le a Budapesti Dialogikus Iskola alapjait. Ezekben az években szorosan együttműködtek az író és esszéista Hamvas Bélával és szorosabb kapcsolat alakult ki Fülep Lajossal is. Előbbivel már 45 végén megkezdődött „munkaközösségük”, rendszeres beszélgetéseik „Csütörtöki beszélgetések” néven vált ismertté, ezen hármójuk mellett Mándy Stefánia (immár Tábor Béla felesége) és Kemény Katalin (Hamvas Béla felesége) vettek részt.

Szabó 1946-ban két írást tett közzé: Irodalom és rémület (Diárium); Művészet és vallás (Mouseion). 46–48 között szemináriumokat tartott fiatal hallgatóknak. Előadássorozataiban beható értékelméleti és értékpszichológiai elemzéseket folytat, egyaránt asszimilálta a prefilozófiai szituációt (pl. az indiai hagyományt és a preszokratikusokat), és a posztfilozófiai szemléletmódot, a földalatti XIX. század nagy alakjainak (Kierkegaard, Dosztojevszkij és Nietzsche) filozófia-, művészet- és valláskritikáját. A legszorosabban a Ferdinand Ebner, Franz Rosenzweig és Martin Buber által képviselt dialogikus gondolkodói alapálláshoz kapcsolódott, nyomukban nyelv-gondolkodónak nevezte magát. Az értékelméleti előadások elején leszögezte, hogy elsősorban Ebner biblicizmusához optál, ezt a felfogást érzi "alapjában megtámadhatatlannak, szilárdnak és legmesszebbmenőnek", még ha egyes akár fontos pontokon - főleg a matematika és a művészet értékelésének kérdésében - továbbgondolandónak vagy kritizálandónak is tartja. A szemináriumi előadások legaktívabb résztvevői, Kotányi Attila és Kunszt György le is jegyezték az előadásokat. A tárgyköröket így foglalták össze: pszichológia, érték- és jelelmélet, közgazdaságtan, egzisztencializmus és indiai hagyomány, halmazelmélet-kritika és nyelvmatézis-koncepció, történelemfelfogás és mozgalomelmélet, prizmatika. Az előadások lejegyzett szövege is csak 1990 után jelenhetett meg.

Szabó aktívan részt vett az Európai Iskola rendezvényein. A sztálinizmus alatt szoros kapcsolatok szövődtek a földalatti Budapesti Iskola és a szintén betiltott avantgárd képzőművészek, főleg az Európai Iskola tagjai között. Az ötvenes évek közepétől Szabó maga is kalligráfus lett. 1954-ben születnek első „kalligráfiái”, „rajz-meditációi”. 1956-ban feleségével elhagyja az országot. 1957 végéig Bécsben tartózkodik, majd 1961-ig Brüsszelben él. 1960-ban németországi körutat tesz, kalligráfiáit kiállításokon mutatják be Münchenben, Dortmundban, Hamburgban és Hagenben. 1962-ben Düsseldorfban telepedik le. 1966-ban Párizsban nyílik kiállítása. Szabó mozgalmi pszeudonímja AO volt, ami az Anti-Organisation rövidítése (másrészt mindkét nevének ezek a magánhangzói). Egy ideig sok rajzát is így szignálta, később visszatérő képi motívummá vált nála.

Szabó Lajos 1967. október 21-én halt meg Düsseldorfban.

Az alábbiakban külön ismertetjük gondolkodói és művészi munkásságát.

Szabó Lajos, a gondolkodó

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szabó Lajos, a kalligráfus

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Vádirat a szellem ellen – Tábor Bélával, Az Idő könyvei, 1936; 2. kiad.: Comitatus, Veszprém, 1991
• A hit logikája – Teocentrikus logika, Az Idő Könyvei, Budapest, 1937
• Megjegyzések a marxizmus kritikájához, 1934
• Biblia és romantika, 1941-43
• A mammonizmus természetrajzához
• Trinitárius világfelfogás
• Irodalom és rémület, Diárium, 1946
• Művészet és vallás, Mouseion, 1946
• Hommage à Szabó Lajos – Életünk (Szerk.: Kőszegi Lajos és Várhegyi Miklós), Szombathely, 1989. 9-10. szám
• Szemináriumi előadásai 1946-1950 (Közr.: Kotányi Attila, Kunszt György, szerk.: Surányi László és Tábor Ádám), Typotex, Budapest, 1997
• Tény és titok – összegyűjtött írások és előadások, (Szerk.: Kotányi Attila-Kunszt György-Kőszegi Lajos), Pannon Panteon könyvsorozat, Medium Kiadó, Veszprém, 1999
• EIKÓN A képíró Szabó Lajos spekulatív grafikái - Die spekulativen grafischen Bildschriften von Lajos Szabó (magyar-német), Ernst Múzeum, Budapest, 1997 (Szerk: Kotányi Attila)

• Szabó Lajos honlapja
• Szabó Lajos honlapja (azonos tartalommal)
• Szabó Lajos angol nyelvű honlapja
• A Budapesti Dialogikus Iskoláról
• Szabó Lajos-Tábor Béla: Vádirat a szellem ellen
• Szabó Lajos: A hit logikája - Teocentrikus logika, 1. füzet
• Szabó Lajos: A teocentrikus logika tervezett második füzetének anyaga
• Szabó Lajos: Szemináriumi előadások 1946-1950
• Szabó Lajos: A mammonizmus természetrajzához
• Szabó Lajos: Biblia és romantika
• Szabó Lajos: Adalékok a halmazelmélet kérdéseihez
• Szabó Lajos: Művészet és vallás
• Szabó Lajos: Irodalom és rémület
• Válogatás Szabó Lajos 1957-67 között készült kalligráfiából
• Hamvas Béla: Vádirat a szellem ellen
• Szerb Antal: Vádirat a szellem ellen
• Részletek a Csütörtöki beszélgetések jegyzőkönyveiből
• Tábor Ádám: Találkozás a centrumban - a Csütörtöki beszélgetésekről
• Tábor Béla: Szabó Lajosról
• Mándy Stefánia: Szabó Lajost megérteni
• Mándy Stefánia: Szabó Lajos, avagy ősi hitek avantgarde-ja
• Vörös László: Szabó Lajos szemináriumi előadásai
• Miklóssy Endre: Szabó Lajos
• Lexikoncikk
• Horváth Ágnes: Lélekjelenlét-képek