Lajos Jámbor

Jámbor Lajos (eredetileg Frommer Lajos) (Pest, 1869. október 31. – Budapest, 1955. november 6.) magyar építész, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja.

Az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, a Lőrinc utcában Bálint Zoltánnal közös munkája

A budapesti műegyetemen tanult, majd egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Később a városligeti történelmi épületcsoportoknak volt művezetője Alpár Ignác oldalán, ezt követően nyert alkalmazást Lechner Ödön tervezőirodájában. 1897-ben nyitotta meg építészei irodáját Bálint Zoltánnal közösen. Számos művet készített vele együtt, ilyen pl. a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, valamint az egykori Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium).

1901-ben felvételt nyert a Demokratia szabadkőműves páholyba, ahova társát, Bálint Zoltánt követte. Mintegy szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László király páholy páholyházát 1901-ben.

Lechner Ödön vezetése alatt 1902 tavaszán létrejött a Magyar Építőművészek Szövetsége, melynek Jámbor Lajos is egyik alapítótagja volt. Művészetében Lechner Ödön építészeti formavilágát vitte tovább.

Ismert épületeik

• 1898–1899. Budapest, Bajza utca 44., Baruch Sámuel háza
• 1899–1900. Szatmár [RO], Pannonia Szálló és Vigadó
• 1899–1900. Budapest, Stefánia út 20., Ligeti Miklós műteremháza és enteriőre
• 1901. Budapest, Ajtósi Dürer sor 25. – Stefánia út 111., Zala György műteremháza (Lechnerrel Ödönnel)
• 1901. Torontál-Erzsébetlak [SRB], református templom
• 1901. Nagyvárad [RO], László király páholy, páholyház
• 1902. Budapest, Bajza utca 42. – Aradi utca 70., Léderer Artúr háza és enteriőrök
• 1902–1903. Nagyvárad [RO], Füchsl-palota
• 1904. Nagykanizsa, Főgimnázium és rendház
• 1904–1928. Esztergom, Lőrinc utca, Takarékpénztári bérpalota
• 1905. Vízaknafürdő [RO], Szálloda és gyógyfürdőépületek
• 1905. Budapest, Rökk Szilárd utca 3. – Mária utca 2/B.
• 1906–1907. Budapest, Illés utca 22–24. – Kálvária utca 21/A–B. – Illés köz, Léderer Artúr és Léderer Károly bérháza
• 1906. Budapest, Gutenberg tér 3. – Rökk Szilárd utca 1. - Mária utca 2/A., Léderer Gusztáv háza
• 1906–1908. Nagybánya [RO], István király szálloda és vigadó
• 1907 k. Budapest, Bartók Béla út 10–12. – Csiky utca 3.
• 1907–1908. Budapest, Akácfa utca 30. – Wesselényi utca 36., lakóház
• 1908. Budapest, Váci utca 42., dr. Korányi Sándor bérháza
• 1908. Budapest, Budafoki út 9–11. – Csiky utca 1., Bálint Zoltán saját bérháza
• 1908–1909. Budapest, Munkácsy Mihály utca 16. – Kmetty György utca 31., Hirsch-villa
• 1909/1912. Budapest, Fiumei út 21–23. – Alföldi utca 15., székesfővárosi kislakásos bérházak
• 1909–1914. Budapest, Fő utca 81. – Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47., Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium)
• 1910–1911. Budapest, Andrássy út 130., Hirsch Jakab háza
• 1910–1913. Debrecen, Piac utca 54., Vármegyeháza
• 1910–1911. Irányi utca 25. – Veres Pálné utca 12., gr. Károlyi-háza
• 1911–1913. Debrecen, Hatvan utca 1., református egyház bérpalotája („Püspöki palota”)
• 1912. Budapest, Thököly út 48–50., Felsőkereskedelmi Iskola (ma Petrik Lajos sz.k.i.)
• 1913. Fiume [HR], Főgimnázium
• 1913–1914. Liptószentmiklós [SK], M. Kir. Állami Főgimnázium
• 1915. Budapest, Jávor utca 5/a., villaépület
• 1923 k. Budapest, Kertész utca 36., Fészek klub átépítése
• 1925–1926. Budapest, Üllői út 122–124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz, székesfővárosi kislakásos bérházak
• 1928. Budapest, Hermann Ottó út 40. – Gábor Áron utca 19., dr. Koós Zoltán úr és neje családi háza/nyaralójának átépítése és toldalékai (eredeti: Kallina Géza, 1924)

Tervek, emlékművek; elpusztult, azonosítatlan és bizonytalan épületek

• 1899. Budapest, Lipótvárosi zsinagóga pályaterve, II. díj
• 1899. Budapest, kereskedelmi csarnok pályaterve, II. díj
• 1899–1900. Párizs, a világkiállítás magyar pavilonja
• 1901. Pécs, Postaigazgatóság pályaterve, II. díj
• 1902 k. Petrozsény [RO], „Zsilvölgy” páholy háza (elpusztult)
• 1902. Budapest, Vörösmarty tér, Vörösmarty-szobor szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
• 1902. Budapest, Városliget, Anonymus szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
• 1902. Budapest, Március 15. tér, Erzsébet emlékszobor pályatervei (1903, 1910, 1913, Zala Györggyel)
• 1903. Budapest, Kozma utcai temető, Chevra Kadisa sírboltok pályatervei, II. díj
• 1903. Rákó (Miskolc közelében), gr. Keglevich István-nyaralótelep terve
• 1903. Budapest, Fiumei úti köztemető, Komócsy József síremléke (Zala Györggyel)
• 1903. Mohács, a színkör faépülete (megsemmisült)
• 1904. Budapest, Kozma utcai temető, a Grosz család sírboltja
• 1905. Budapest, Sáros (Gellért)-fürdő pályaterve, megvétel
• 1905. Velence, nemzetközi kiállítás magyar terme
• 1906. Budapest, Városliget, George Washington szobrának talapzata (Bezerédi Gyulával)
• 1906. Palics [SRB], fürdőépületek pályaterve
• 1907. Szabadka [SRB], városháza pályaterve, II. díj
• 1907. Budapest, izraelita szeretetház pályaterve, megvétel
• 1908. London, Earl’s Court, a nemzetközi kiállítás magyar utcája
• 1908. Kecskemét, elmegyógyintézet pályaterve, II. díj
• 1908. Budapest, Népliget, Tinódi szobor talapzata (Bezerédi Gyulával)
• 1908. Budapest, Dózsa György út 68. – Dembinszky utca 54., Magyar Építő Munkások Országos Szövetségének első székháza („Építőmunkás Otthon”) terve
• 1911 k. Felsőszivágy [RO], Bornemissza-kastély enteriőrje (megsemmisült)
• 1912–1913. Budapest, Kiskörút – Rákóczi út, Nemzeti Színház pályaterve, II. díj
• 1919. Budapest, Pesti Duna-part tanácsköztársasági majális díszítése (Faragó Ödönnel)
• 1930. (?) Jászberény, Tanítóképző
• 1930. Monza, nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciójának belső kialakítása

• Jeles Napok
• ↑ SzkWiki 1: Jámbor_Lajos. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
• ↑ SzkWiki 2: A nagyváradi László király páholy páholyháza. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990
• dr. Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001
• Merényi György és Bolla Zoltán városi és tervtári kutatásai