Balogh Lajos

Balogh Lajos (1966 –) a sajtóban gyakran százhalombattai rém néven emlegetett magyar sorozatgyilkos.

Balogh Lajos 1966-ban született, bátyjával és két öccsével együtt nőtt fel. Későbbi vallomása szerint apja rendszeresen verte gyermekkorában egészen kiskorától kezdve (saját vallomása szerint megölte az apját, de ez soha nem került bizonyításra). Az első dokumentált erőszakra 8 éves korában került sor, mikor 4 évvel fiatalabb unokaöccsét verte ok nélkül félholtra. 1987-ben kötött házasságot feleségével, akit már gyermekkora óta ismert, és kapcsolatukra csupán az vetett árnyékot, hogy a férfit csoportosan elkövetett rablás kísérlete és lopás miatt a bíróság két és fél év szabadságvesztésre ítélte, amelynek letöltését 1992-ben kezdte meg. Balogh a büntetés teljes letöltésének ideje előtt szabadult, de 1994-re korábbi erőszakos énje megváltozott, még sötétebb árnyalatba burkolta személyiségét. Domináns vezetőként tekintett magára szűkebb környezetében, és elvárásokat támasztott a családtagjai felé, melyek alapján bizonyos norma szerint képzelte el mindenki viselkedését.

Az első gyilkosság

Első áldozatát épp e sajátos felfogásmód alapján választotta ki a legszűkebb környezetéből. Balogh a felesége húgát szemelte ki, mert úgy hitte, a lány tiszteletlenül viselkedik hozzátarto­zóival. 1994. május 5-én egy százhalombattai erdőbe csalta a tizenhat éves lányt, és egy tapétázóollóval végzett vele. Később így beszélt a gyilkosságról:

„Amikor a sógornőmet meggyilkoltam, azt rendesen élveztem, éppen ezért órákig húztam. Többször is volt olyan, hogy már eszméletét vesztette, de fölélesztettem. Ezt háromszor-négyszer eljátszottuk.”

„Halálos csapat”

Ez a gyilkosság felszabadított minden gátlást Baloghban. Saját elmondása szerint örömet, szinte perverz élvezetet okozott neki az ölés, és játéknak fogta fel, hogy mikor másnap az anyósa sírva értesítette őket a lány eltűnéséről, azonnal ajánlkozott a kutatáshoz.

Balogh pár napig bírta csak ki, hogy ne dicsekedjen el „tettével” valakinek, aztán úgy döntött, hogy Tibor nevű öccsét beavatja a dologba. Mivel a fiatalember példaképként tekintett a bátyjára, a gyilkosság még jobban megnövelte Balogh Lajos tekintélyét előtte. Tekintettel arra is, hogy a rendőrség nem csapott le rá azonnal, Balogh egyre inkább érinthetetlennek érezte magát, és úgy döntött, hogy bandát szervez, amely rablásból fog pénzt szerezni, és ennek érdekében akár embert is ölhetnek. Tibor mellett egy Krisztián nevű fiatalembert vett be a „csapatba”, ahol elvárta, hogy a tagok feltétel nélkül engedelmeskedjenek neki mint a banda vezetőjének. A hűségüket pedig azzal kellett bizonyítaniuk felé, hogy megölnek egy-egy embert.

A második gyilkosság

Elsőként Krisztiánnak kellett volna gyilkolnia, sőt mi több, még az áldozatról is gondoskodnia. A fiú ez utóbbit meg is tette, H. Hajnalka 14 éves százhalombattai diáklányt szemelte ki, aki korábban a barátnője volt. A fiú azzal csalta el a lányt a százhalombattai kiserdőbe, hogy barátaival (Balogh Lajos és Tibor) légpuskával lövöldözni fognak, és tartson velük. Itt azonban kiderült, hogy sem Krisztián, sem Balogh öccse nem képes gyilkolni, ami nagyon felbőszítette Balogh Lajost, aki előbb megütötte a lányt, majd a homokbányába kényszerítette, és korábbi áldozatának teteme közelében megerőszakolta újabb áldozatát. Ezután egy konyhakést döfött a lányba, majd kövekkel addig verte a fejét, amíg meg nem halt. A holttestet elföldelték, majd hazatértek, és 1994 augusztusáig a Balogh vezette banda nem kezdett újabb vállalkozásba.

A harmadik és a negyedik gyilkosság

A második gyilkosság után Balogh elvált a feleségétől, de tartották a kapcsolatot. Tudta, hogy sógornőjét a család még mindig reménykedve keresi, ezért elváltoztatott hangon felhívta anyósát, és közölte, hogy 5 millió forintért visszakaphatja a lányát, de ha nem fizet a család, előbb megerőszakolja, majd ki is végzi Krisztinát. A pénzátadást a szülők nem teljesítették, sőt, szóltak a rendőrségnek, és a hatóság zsarolás bűntette miatt új nyomozást rendelt el, melynek során Balogh Lajost is beidézték tanúként. Hangmintát vettek tőle, s mivel a gép jelezte: akár Balogh is lehetett a telefonáló, így bekerült a gyanúsítottak körébe.

Balogh közben elszántan készült újabb bűncselekményére. Még pisztolyt is vett a banda, amit természetesen Balogh tartott magánál, és rendszeresen azon tanakodtak a százhalombattai kiserdőben, milyen támadáshoz is használják fel a fegyvert. 1995. január 23-án egy ékszerboltot akart Balogh kirabolni, de mivel ez nem jött össze, estére összehívta csapatát az erdőbe, és emberrablásos terveket fontolgattak. A kupaktanács éppen befejeződött, amikor két közelben futó lányra figyeltek fel. Balogh nem érezte a banda többi tagjában az elszántságot, ezért szerette volna, ha bizonyítanak neki, és megölik a lányokat. Az egyiket Balogh ütötte le a rabláshoz vásárolt fegyverével, a másikat a banda két másik tagja teperte le. Előbb kirabolták őket, majd Balogh elvitte őket egy tisztásra, ahova a többiek már nem követték őt. Egy domboldalhoz lökdöste a lányokat, ahol fajtalankodott velük. Majd tovább lökdöste áldozatait, egy erdei tisztáson a földre kényszerítette őket, és fejbe lőtte mindkettőjüket. Mivel látta, hogy a két áldozat még él, egy tőrkéssel is többször beléjük szúrt, és a fojtogatás sem maradt el. A holttesteket végül hóval takarta be.

A lebukás

Két nappal később, 1995. január 25. napján a rendőrség tanúként hallgatta ki Balogh Lajost a zsarolási ügyben, mikor megtalálták a lányok és nem sokkal később a volt felesége húgának a holttestét. A férfi a kihallgatás során összeomlott, és a pszichológusnak mindent bevallott, még a poligráfos hazugságvizsgálat előtt, ennek köszönhetően a többi bandatagot is elfogták. Balogh Lajos életfogytiglant, öccse 13, Krisztián pedig 8 évet kapott. Balogh az eljárás során sem tanúsított megbánást, büszkélkedett a tetteivel. Előszeretettel hangsúlyozta, hogy saját magát kéjgyilkosnak tartja. A nyomozás alatt még két gyilkosságot beismert – állítása szerint egy korábbi bűntársát és egy alkalmi ismerősét ölte meg, de a rendőrség nem tudta beazonosítani az áldozatokat, és nem is talált semmilyen nyomot erre vonatkozóan.