Zsolt Zétényi

Zétényi Zsolt dr.(Veszprém, 1941. augusztus 9. – ) magyar jogász, a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja. A nevéhez fűződő, 1991. november 4-én elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény, a „lex Zétényi” (Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat) az önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé. A Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával 1959-ben elítélt és kivégzett, majd 2006-ban felmentett Kristóf László ügyében a felülvizsgálati eljárásban az indítvány szerkesztője és a család képviselője, valamint a háborús bűnökkel vádolt és nem jogerősen felmentett Képíró Sándor védőügyvédje.

1941. augusztus 9-én született Veszprémben. Édesanyja református tanítónő, édesapja törvényszéki bíró volt. Apai családja után katolikus vallású. Rákospalotán tett érettségi vizsgát 1959-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán diplomát szerzett 1964-ben. 1967-1968 között a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője. 1968-ban letette bírói-ügyészi szakvizsgáját, 1968-1969 között az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig jogtanácsos, majd 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól 2013- ban volt megszűnéséig a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja, ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalban képviseli a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokon, a kerekasztal és az állampárt megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án.

1990–94-ben országgyűlési képviselő (MDF), az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke. 1987–tól 1995-ig MDF-tag, 1993–94 között az Országos Elnökség tagja, 1992–től a Nemzeti Társaskör tagja, 1994–98 között elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke. 1997-től A Százak Tanácsa, 1994-től a Magyar Alkotók és Gondolkodók Szakértői Társaság és más egyesületek tagja, Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, és 2015-ben történt megszűnéséig a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2008-tól 2014- ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke. 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom alkotmánybírónak jelölte, a szavazáson 46 szavazatot kapott, így nem került megválasztásra.

• Mi a teendő a múlttal. Beszédek, cikkek, interjúk 1989-1994, 1994
• A Szentkorona-eszme mai értelme, 1997
• Magyarország Szent Koronája, 2001
• Magyarország Szent Koronája
• Milyen emlékmű álljon a Szabadság téren?, 2006
• Több fényt! - Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006, 2007
• Gyökeres alkotmányreformra van szükség
• Magyarországon gyökeres alkotmányreform kell!
• A történeti alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya (2 kiadás: 2009, 2010)
• A történeti alkotmány időszerűsége
• A történeti alkotmány időszerűsége
• A Szent Korona vonzásában, 2012
• A Képíró ügy, 2013
• Zétényi Zsolt: Ártatlanul, jeltelen sírban. A Kristóf-ügy. Budapest, 2015, Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány. 589 p. (Teljes címe „Ártatlanul, jeltelen sírban. A Kristóf-ügy. A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben, koholt vád alapján elítélt és kivégzett Kristóf László csendőr őrmester ügyének tényei s tanulságai. Jog- és rendvédelemtörténeti tanulmány és forráskiadvány.)
• Zétényi Zsolt: Történeti alkotmányunk vívmányai és a 2011.évi alaptörvény. Budapest, 2015, Kairosz Kiadó. 216 p.
• Zétényi Zsolt:Néhány adalék az igazságtétel kérdéséhez
• Zétényi Zsolt: Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése. (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf László csendőr őrmester ügyének tényei és tanulságai.)
• Zétényi Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség és a csendőrök jogállása 1945-ben és azután. Egy elfelejtett szervezet és jelmondat: „Híven, becsülettel, vitézül!
• Zétényi Zsolt: Alaptörvényre van szükség avagy az új alkotmány mítosza.

• Márton Áron Emlékplakett (1988)
• Magyar Szellemi Védegylet: „Rendületlenül” diploma, (2002)
• Az ’56-os felkelők Rabparlamentje: Emléklap (2002. október 23.)
• Külhoni és Magyarországi Emlékbizottságok 1956-os Díszérme (2006.október 23.)
• MKCSBK Vezetőségi Tanácsa: A Magyar Királyi Csendőrség Aranykoszorúval Ékesített Érdemkeresztje (2006. szeptember 29.)
• Politikai Elítéltek Közössége Emlékplakett „Pro Patria 1945-1956 PEK”
• Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság: Rendvédelem Történetért Érdemkereszt. (2006.szeptember 29.)
• Az 1956-os Pesti Srác Alapítvány Kuratóriuma és a Corvin Közi Bajtársi Közösség Elnöksége: A Corvin-Közi Hősök Érdemrendje Babérkoszorúval (2006. december 8.)
• Nemzeti Jogvédő Szolgálat: A Magyar Nemzet Lelkiismerete emléklap (2009. június 16.)
• A Vitézi Rend: A Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2011. szeptember 17.)
• A Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli tagja 2011.
• Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség Országos Elnöksége: 1956-os Jubileumi Érdemrend (Veszprém, 2011.október 23.)
• Bethlen Gábor-díj (2014)
• Csendőr emlékérem 2015. február 13. adományozó: Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség
• A 2015. év Szellemi Honvédője emékplakett. 2015. november 13. CÖF-CÖKA kuratóriuma.
• Magyar Örökség díj (2016. szeptember 17.)
• Hűséggel a Hazához Érdemkereszt (Veszprém, 2016. december 2.) Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet
• Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat (2017. március 15., a Történeti Alkotmány, valamint az ártatlanul meghurcoltak érdekében végzett kitartó és megalkuvásmentes munkája elismeréseként)