Zoltán Egyed

Székelyvásárhelyi és pókai Egyed Zoltán (Válaszút, 1894. április 19. – Budapest, 1947. június 28.) író, újságíró, színikritikus.

Egyed Béla és Gerzon Mariska (1876–1909) fia. Féltestvére Egyed Béla (1911–1990) orvos.

Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden végezte. Egyetemi tanulmányait kolozsvári egyetem jogi karán folytatta 1912 és 1914 között, azonban nem fejezte be.

1913-ban Désen színházi lapot indított, Dési Színházi Ujság címmel. 1914-1918 között az első világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt. 1918-19-ben belső munkatársa volt a Déli Hírlapnak. 1919-ben Bécsben élt, hazatérését követően Budapesten a Rivalda c. lapot szerkesztette, majd újságíróként dolgozott: 1921-22-ben a Tőzsdei Kurir, 1922-23-ban az Esti Kurir, majd 1923-24-ben az Esti Életnek volt belső munkatársa, de publikált a Reggelben is. 1924-től rendszeresen jelentek meg művei a Színházi Életben, 1927-1940 között a Szilveszter c. alkalmi lapot szerkesztette. 1937-ben egy fél évig Hollywoodban is élt. 1938-1944 között a Film Színház Irodalom című hetilap főszerkesztője volt.

1944 végén a nyilasok letartóztatták és Sopronkőhidára vitték, majd decemberben Ausztriába hurcolták. Amerikai csapatok szabadították fel a munkatábrot, s Egyed Zoltán Jávor Pállal egy repülőgépen érkezett haza, de már betegen. 1945 után egyre kevesebb cikke jelent meg.

Hangulatos tárcák, versek, egyfelvonásos játékok sikeres írója volt. Legnagyobb sikerét a Rouge et noir című színdarabbal aratta 1920-ban.

Drámái

• Szerződés (1916)
• Rouge et noir (1920)
• Égő szoknya (1928)
• Színiiskola (Székely Jánossal, 1937)

Könyvei

• A költő két asszonya (folytatásos regény, 1928)
• Búzáék (regény, 1931)
• Báráck (regény, 1942)
• Hollywoodi kaland (regény Hajmássy Ilonáról, 1942)
• A szerelem elfárad (Karády Katalinról, 1943)

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Egyed Zoltán. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 26.)
• Névpont

• Bródy András: E. (Haladás, 1947. 11. Sz.).
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny.
• Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.