Violant Lluïsa de Mur

Muri Jolán Lujza (Katalónia, 1403 után – Barcelona, 1467), katalánul: Violant Lluïsa de Mur, spanyolul: Violante Luisa de Mur, olaszul: Iolanda Luïsa di Mur, Albi bárónője, Luna és Jérica (katalánul: Xèrica) grófnéja, Quinto bárónéja és Sogorb (spanyolul: Segorbe) úrnője. Aragóniai Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelő felesége, I. (Ifjú) Márton szicíliai király menye és Dalmau de Mur (1376–1456) zaragozai érsek unokahúga.

Édesapja Acard Pere de Mur (–1415), Albi bárója, valamint Cagliari és Gallura kormányzója volt Szardíniában. Édesanyja Cardonai Elfa (–1420) grófnő volt, aki I. Hugónak (1330–1400), Cardona grófjának és Luna Beatrixnak a lányaként jött a világra. Jolán Lujza az anyai nagyanyja, Luna Beatrix révén, aki Pedro Martínez de Luna, Pola és Almonacid de la Sierra ura és Aragóniai Elfa (1340–1380 után) jéricai bárónő házasságából származott, I. Jakab aragón király 7. leszármazottja volt. Aragóniai Elfa I. Péter (1302–1362) jéricai báró lányaként az aragón királyi ház ún. jéricai ágából származott, miután I. Péter báró I. Jakab aragón királynak és 3. feleségének, Teresa Gil de Vidaure úrnőnek, akit 2. felesége, Árpád-házi Jolán halála után titokban vett feleségül, volt a dédunokája. Jolán Lujza a szardíniai Arborea királyának (judex), II. Hugónak (–1335) a szépunokája (5. leszármazott) is volt, annak lánya, Arboreai Bonaventura (–1375/78) révén, aki I. Péter jéricai báróhoz ment feleségül 1331-ben, és az ő lányuk volt Aragóniai Elfa, Jolán Lujza dédanyja.

Jolán Lujza anyja, Cardonai Elfa két házasságot kötött. Első férje Aragóniai János (1375–1401), Empúries grófja, IV. Péter aragón király lányának, Johanna aragón infánsnőnek (1344–1385) volt a fia, de házasságuk gyermektelen maradt. Másodszor Acard Pere de Murhoz ment feleségül, akinek egy fiatalon meghalt fiút és két lányt szült. Idősebb lányuk Jolán Lujza, míg kisebbik lányuk Valentina volt, aki Carles de Guevara escalantei úr felesége lett. Apja halála után Jolán Lujza 1415-ben megörökölte az Albi báróságot Katalóniában. Első férje Ponç de Perellós (–1426), Tous várának az ura volt, akinek anyja, Maria van Steenhoont, Bar Jolán aragóniai királyné udvarhölgyeként teljesített szolgálatot. Ebből a házasságából egy lánya született, Elfa de Perellós, aki unokatestvéréhez, Cardonai Hugóhoz (–1463), Bellpuig bárójához ment feleségül 1444-ben, és hat gyermekük született.

Jolán Lujza másodszor Aragóniai Frigyes aragón és szicíliai trónkövetelőhöz, Ifjú Márton szicíliai király természetes fiához ment feleségül, de a házasságot titokban kötötték. Ebből a házasságból egy fia született, aki feltehetően meghalt a születése után nemsokkal, így férfi ágon nem folytatódott Idős Márton aragón király ága.

Frigyes viszonyt kezdett Jolán Lujza húgával, Valentinával, és mivel Frigyes 1430-ban egy V. Alfonz aragóniai király elleni lázadás részese lett, amelyet elfojtottak, így a szerelmesek Kasztíliába menekültek, ahol végül Frigyes 1438-ban meghalt. Jolán Lujza többé nem ment férjhez, és hosszú évekig özvegyen élt, de mivel nagyon szép asszony volt, a katalán költő, Francesc Oliver hozzá intézte szerelmes verseit, és miatta követett el öngyilkosságot 1464-ben, három évvel Jolán Lujza halála előtt, aki 1467-ben halt meg Barcelonában, és a barcelonai Szent Klára kolostorban nyugszik.

• 1. férjétől, Ponç de Perellóstól (–1426), Tous várának az urától, 1 leány:
  • Elfa (–1495), Albi bárónője, férje a másodfokú unokatestvére, III. (Cardonai) Hugó (–1463), Bellpuig bárója, 6 gyermek:
    • Cardonai Maciana, férje Gaspar Joan de Josa, Madrona bárója
    • IV. (Cardonai) Hugó (–1514), Albi bárója, felesége Ballester Johanna, 1 leány:
      • Cardonai Johanna (–1560), Albi bárónője, férje Péter Lajos (–1540), Erill bárója, utódok
    • Cardonai N. (leány) (–1492 előtt)
    • Cardonai Acard (–1492 után)
    • Cardonai Paula (–1467 előtt)
    • Cardonai Eleonóra
• 2. férjétől, Frigyes (1400/02–1438) lunai gróftól, aragón és szicíliai trónkövetelőtől, 1 fiú:
  • N. (fiú) (megh. fiatalon)

• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
• Yeguas i Gassó, Joan. „El testament d'Elfa de Perellós i de Mur (1492)” (katalán nyelven). Quaderns de El Pregoner d'Urgell 2005 (18), 105–113. o. (Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 15.)