Vilmos Kröszl

Kröszl Vilmos (Budapest, 1911. – Budapest, 1967. augusztus 2.) sütőmunkás, a második világháborúban a zuglói nyilasház parancsnoka, háborús bűnös. 1967-ben kivégezték.

Budapesten egy nyolcgyermekes szegény családban született. Anyja Tülk Borbála, római katolikus, Tülk Teréz lánya, apja Kröszl Mihály bécsi születésű római katolikus fűszerkereskedő (1872. dec. 5. – Bp., 1959. febr. 27.), Kröszl Róza fia. A szülők 1901. július 18-án Budapesten házasodtak össze. Kezdetben péknek tanult, majd segédmunkás lett. Egészen a nyilas puccsig nem volt tagja semmilyen nyilas mozgalomnak, ám a hatalomátvétel (1944. október 15.) után kérte felvételét a zuglói pártszervezetnél. Kérelmének eleget tettek, s Kröszl a Thököly út 80. szám alatti nyilasházban kezdett "dolgozni". Itt rendszeresen kínozták az embereket, s számtalan kivégzésre is sor került. Nőket erőszakoltak meg, vasrudakkal, gumibottal, bikacsökkel bántalmazták az elfogottakat, testüket, arcukat cigarettával égették meg. Gyermekeket fojtottak vízbe, emberek szemét szúrták ki kötőtűvel. 1944. november 14-én a "pártházavató ünnepségen" a részeg nyilasok a Rákos-patakhoz vitték a zsidókat, majd főbe lőtték őket. Decemberben 14 zsidót hoztak ugyanide, melyekből Kröszl kiválasztott kettőt, s utasította őket, fussanak versenyt egymással, majd hozzátette, hogy aki nyer, életben marad. A kiválasztottak őrült futásba kezdtek, ám hiába: Kröszlék mindkettejüket főbe lőtték. A többi 12-re ugyanez a sors várt. Ugyanebben a hónapban több foglyot a 67-es villamos sínére fektettek, majd utasították a villamos vezetőjét, menjen át rajtuk, ám a sofőr ezt megtagadta. Karácsonykor ugyancsak ittas állapotban erőszakoltak meg több nőt, s a "hűségpróba" keretein belül körülbelül 30 zsidót főbe lőttek. Kröszl olyan jól "teljesített", hogy még 1944 végén a zuglói pártszervezet vezetője lett. Innentől kezdve "csupán" utasítást adott a foglyok meggyilkolására, saját kezűleg nem gyilkolt. A második világháború után nem menekült el, békésen élt tovább Magyarországon, mígnem 1957-ben Zuglóban egy idősebb nő felismerte, aki azonban nevet nem tudott hozzá kapcsolni, s a rendőrségre ment feljelentést tenni. 1965-ben ismét felismerték, immáron a Duna–parton, s ez az áldozat már tudta megkínzója nevét. Kröszl Vilmost és 18 társát lefogták, s bíróság elé állították. A volt nyilas rezzenéstelen arccal hallgatta a kegyetlenkedéseiről szóló vallomásokat, védője Bárándy György volt.

Két társával, Németh Lajossal és Sándor Alajossal együtt halálra ítélték, s kivégezték. A per többi vádlottait börtönbüntetésre ítélték.

• HU BFL - XXV.4.f - 9213 - 1967
• Lénárt András: A megtalált ellenség. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
• Lénárt András: Tömeggyilkosok civilben – A zuglói nyilas pártszolgálatosokról. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
• Szabó Miklós: A zuglói nyilasper. (Hozzáférés: 2015. május 19.)