Vári Szabó Sámuel

Felsőörsön született, ahol apja, Szabó Sámuel szintén lelkész volt; hittani pályáját 1837-ben Pápán végezte; további tanulásra Bécsbe ment. Innét megjövén, egyideig nevelősködött Zala megyében. 1839-ben a csóri egyház meghívását fogadta el; rövid idő múlva Hajmáskérre (Veszprém megye), majd Tiszavárkonyba és 1845-ben Tiszaföldvárra ment lelkésznek. Tanulmányozta az aszály által okozott károkat és saját gazdaságában fogott növénynemesítésbe. 1862–63-ban árpa nemesítésével foglalkozott, de érdeklődött a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a borászat és a méhészet iránt is.

Cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1836. III. Honi részleges rajzolatok); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1842-1879. Elek Ferencz, Sebestyén István és Tóth Ferencz életrajza, polemiák, könyvismertetések stb.); a Pesti Hírlapban (1841-45. Vallásos nevelés stb.), a Pesti Divatlapban (1845. iróniák, szatirák) írt; még a Kalauzba (1857-58), az Újabbkori ismeretek Tárába (Pap István és Márton István életrajza), a Kecskeméti Közleményekbe (1856), a Debreczeni Egyházi Könyvtárba (1856-60), a Szász Károly Papi Dolgozataiba (1860), a Falusi Gazdába (1863), Népszavába (1869) és a Czelder Figyelmezőjébe (1881).

• A nőnem. Emlékbeszéd... 1838.
• A keresztyén vallás... Pap István kéziratából kiadta 1848. (2. kiadás 1879).
• Kolmár Józseftől: Kathedrai tanítások cz. munkáját kiadta 1854-55. Két kötet.
• A magyar nyelv eredetisége s önkifejtése. Kecskemét, 1857. I. füzet. (Kolmár József Kézirattöredékeinek fölhasználásával).

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.

• Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.