Varga Mihály

A váci püspöki megyében lett pap és 1888. július 18-án fölszenteltetett. Segédlelkész volt Södi, Úri, Sári és Félegyháza helyeken, 1890-ben II. osztályú tábori lelkész és székesegyházi karkáplán lett; 1899-től pedig plébános Csongrád-Csányon. 1901-ben XIII. Leó pápa gróf Csáky Károly váci püspök közbenjárása folytán a váci egyházmegyében pápai tiszteletbeli káplánná nevezte ki.

• Borús napok. Elbeszélések. Budapest, 1891. (Ism. Magyar Szemle 35. sz. Magyar Állam 208. sz. Irodalmi Szemle 2. sz., 3. kiadás. U. ott, 1892. 4. k. Vác).
• Alkalmi szent beszédek. Budapest, 1895.
• Az üdvösség útja Liguori szent Alfonz munkája. Vác...
• La Salette története. Írta Ullathorne angol püspök, ford. 2. kiadás 3 képpel. U. ott, év n. (nyom. Budapesten).
• Örök imádás. A legméltóságosabb oltári szentség imakönyve. Walser Izsó után ford. Csongrád-Csány, 1899. (2. kiadás képekkel. Nyom. Szegeden. Első teljes kiadás. U. ott, 1900., 4. k. Csány-telek, 1905. Nyom. Budapesten).

Szerkesztette a Reménységünk c. képes havi folyóiratot 1897. júniustól 1900. szeptemberig Vácon és Csongrád-Csányon.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  

• Schematismus Cleri Vaciensis 1890. 152. old.